Száa: Ez egy űrmérték. A száa itt a Próféta (béke legyen Vele) szááját jelenti és ez négy mud-dal ér fel, a mud pedig két összetett közepes méretű maréknyit jelent; tehát gabonából egy száa kb. 12 dl, vagy 3 kiló.

Bölcsessége:

Ibn Abbász mondta: „Allah Küldötte (Béke legyen Vele) kötelezővé tette a böjtmegtörés adományát, tisztulásként a böjtölő számára az oktalan és illetlen beszéd alól, és a szegények élelmezéseként. Aki kiadja ezt az ima előtt, annak ez elfogadott zaká (kötelező adomány) lesz. Ám aki az ima után adja ezt ki, annak ez egy lesz az adományok közül." (Abu Dávúd)

Kire nézve kötelező?

Kötelező ez minden szabad muszlimra nézve, kinek birtokában több élelem van, mint amennyi magának és családjának, egy napra és egy éjszakára elegendő. Kötelező kiadnia maga után, és azok után, akiknek ellátása az ő kötelessége - mint pl. a felesége, gyermekei és a szolgálói -, amennyiben muszlimok. Lehet adni még a magzat után is, ahogy Othmán b. Affán tette, de ez nem kötelező.

Mértéke:

Minden személy után egy egész száa (lásd feljebb az átváltást) kötelező a búzából, vagy egy egész száa az aszalt datolyából, vagy a mazsolából, vagy az árpából, vagy az akit-ból (szárított (juh)tej), vagy másból, ami felér ezekkel, mint a rizs, a kukorica, és minden egyéb, ami élelemnek számít.

Abu Szaid al-Khudri - Allah legyen vele elégedett - azt mondta: „A Próféta (béke legyen Vele) idejében, mi minden egyes kicsi és felnőtt, szabad és szolga után kiadtuk a böjtmegtörés adományát: egy egész száa-t az ételből, egy egész száa-t az aszalt datolyából, egy egész száa-t az árpából, egy egész száa-t az akitból vagy egy-egész száa-t a mazsolából" (al-Bukhári, Muszlim).

Viszont a vallástudósok nem engedélyezték az ennek megfelelő összeg kiadását, kivéve Abu Hanífát, ő ezt megengedte. Megengedett, hogy az ember a száa-nál többet adjon, és megengedett, hogy az legyen a szándéka, hogy ami a kötelező fölött van, az adomány.

Kiadásának ideje

Ibn Omar - Allah legyen vele elégedett - a fent említett hadith alapján - „és utasítást adott, hogy adják ezt ki, mielőtt az emberek elindulnak az (ünnepi) imára". Mivel az ünnepi ima előtt kell kiadni, ezért jobb késeltetni az ünnepi ima kezdetét, hogy mindenkinek legyen ideje kiadni a zakát.

Megengedett az egy, vagy két nappal korábban történő kiadás is, odaadva annak, aki ezt elveszi. Náfi-tól - Allah legyen vele elégedett -, aki így szólt: „Ibn Omar oda szokta adni azoknak, akik elfogadják ezt. A böjtmegtörés napja előtt egy, vagy két nappal szokták kiadni." (al-Bukhári). Tehát kötelező kiadni azt Ramadán utolsó napjának napnyugta után az ünnepi imáig, de jobb az ünnep reggelén az ünnepi ima előtt, és megengedett kiadni az ünnep előtt egykét nappal. Tilos viszont ennek kiadását indok nélkül késve megtenni, akkor ugyanis már nem számít zakának:

„Aki kiadja az ima előtt, annak ez elfogadott zaká lesz. Ám aki az ima után adja ezt ki, annak ez egy lesz az adományok közül." (Abu Dávúd, Ibn Mádzsa, at-Tirmidi). Viszont ha valaki csak később értesült a böjtmegtörés napjáról, vagy nyomós ok miatt kifutott az időből, az adja ki az ünnepi ima után, és ez helyettesíti a böjtmegtörés adományát.

Akit megillet

A böjtmegtörés adománya csakis a helyi muszlimok szegényeinek adható. Ibn Abbász mondta: „Allah Küldötte (béke legyen Vele) kötelezővé tette a böjtmegtörés adományát, tisztulásként a böjtölő számára az oktalan és illetlen beszéd alól, és a szegények élelmezéseként." (Abu Dávúd, Ibn Mádzsa, at-Tirmidi). Lehet azonban más városba is adni, ahol erősebb a szükség.

(részlet A böjtölés könyve című, Magyarországi Muszlimok Egyháza által kiadott kiadványból)