A három legjelentősebb mecset az iszlámban

mecsetMohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nem szabad fölkerekedni [látogatási céllal utazni] egyetlen mecsethez sem, kivéve háromhoz: a Tilalmas mecsethez (Mekkában), ezen mecsetemhez (a Medinai mecsethez) és a Legtávolabbi Mecsethez (az al-Aqszá mecsethez).” Ez a hadísz gyűjti össze azokat a mecseteket, amelyek a legkiemelkedőbb imahelyek az iszlám vallásban.

1. A Mekkai nagymecset:

Mekka az iszlám legszentebb városa, és Mohamed Próféta szülővárosa. A városról Ptolemaiosz „Macoraba” néven tett említést. Ebben a városban található a muszlimok előírt zarándoklatának célpontja, a Mekkai nagymecset – más néven a „Tilalmas (Szent) mecset” (arabul al-Meszdzsid al-Harám), benne a Kába szentéllyel. Ez az első szentély az iszlám vallás felfogásában, amely az egy igaz Isten imádatára épült az embereknek, jóval Mohamed próféta születése és az iszlám megjelenése előtt.

mecset0

A város története Ábrahám Prófétáig vezethető vissza. A Mekkai nagymecset közepén álló Kába szentélyt Ábrahám és Izmael próféták építették, kb. i. e. 2000 körül. Allah azt mondja a Koránban:
„Bizony, az első ház, mely az embereknek elhelyeztetett, Bakkában (Mekkában) van, áldásként és útmutatásként minden (értelmes) teremtménynek.”
(Korán, 3: 97)
„[Emlékezz arra] amikor a [mekkai] házat az emberek számára a látogatás és a biztonság helyévé tettük – tegyétek hát Ábrahám állóhelyét imahellyé! – és meghagytuk Ábrahámnak és Izmaelnek: Tisztítsátok meg a házamat azok számára, akik taváfot (a Kába körbejárását) végzik; akik ott tartózkodnak; akik meghajolnak és a leborulóknak!” (Korán, 2:125).
A Kába keleti sarkában található a Fekete-kő, amely az égből hullott alá, majd Ábrahám próféta helyezte a Kába sarkába, és amely Allah szövetségének a jele a Földön. A nagymecsetben található a Zemzem forrás vize, amely egy prófétai hadísz szerint megmentette Ábrahám feleségének, Hágárnak és gyermeküknek Izmaelnek az életét. Ebből a vízből isznak a mai napig a Mekkába zarándoklók, ivásával gyógyulást kérnek Allahtól, vagy védelmet a Feltámadás napjának tikkadt hőségétől.
Az ebben a mecsetben végzett ima százezer máshol végzett imával ér fel, kivéve a Medinai mecset, ahol egy ima ezer imával ér fel, és a Legtávolibb mecset, ahol egy ima ötszáz imával ér fel.

mecset2

A Tilalmas mecset valójában az a nyílt terület volt, amely a Kábát körülvette, és nem voltak pontos határai. Mohamed Próféta (béke legyen vele) idején a Kábát még egyáltalán nem vette körül fal, amellyel a környező házaktól elválasztották volt. A próféta utáni második uralkodó, I. Omar kalifa 638-ban épített először falat a Kába köré. Amikor már nem fértek el benne az imádkozók, tovább bővítette. A mecsetet később többször is átépítették, főként Jezíd, az omajjád kalifa (692) és II. Szelím szultán (1570) idején. A legnagyobb bővítésekre korunkban, Szaúd-Arábia uralkodóinak utasítására került sor, 1982-1988 és 1988-2005 között.

mecset1

Manapság ez a mecset egyedülálló az egész világon, a legnagyobb alapterületű imahelynek számít. Területe 356,800 m2 , majdnem akkora, mint a Margit-sziget. 9 hatalmas minarettel rendelkezik. Akár 3 millió ember is képes egyszerre imádkozni benne, a mecsetudvaron, a három hatalmas szinten, és a környező márványburkolatú tereken. A jelenlegi uralkodó, Abdullah király alatt jöhet létre minden idők legnagyobb bővítése: 2020-ra 10 millió zarándok befogadására kívánják alkalmassá tenni a Mekkai nagymecsetet.

2. Medinai mecset:

A Medinai mecsetet, amely a „Prófétai mecset” (al-meszdzsid an-nabavi) nevet viseli, Mohamed Próféta közvetlenül Medinában való vándorlása után alapított 622-ben, és saját maga is részt vett az építésében. Ez a mecset a muszlimok központi imahelyeként, az első Korán-iskolaként, bíróságként, a küldöttségek fogadásának, és a haditervek kidolgozásának helyeként funkcionált. A Próféta háza és feleségeinek szobái közvetlenül a mecset szomszédságában kaptak helyet.

mecset3

A Medinai mecset az első naptól kezdve az istenfélelemre lett alapítva: „Az a mecset, amely az első naptól az istenfélelemre alapíttatott, méltóbb arra, hogy abban állj fel.” (Korán, 9:108)
Egyetlen ima ebben a mecsetben jobb, mint más mecsetben elvégzett ezer ima, kivéve a Tilalmas mecsetet. (al-Bukhári, Muszlim) Kiemelkedő jelentőségű az al-Rauda al-Musarrafa „Nemes Kert”, vagyis a mecsetnek az a része, ami a prófétai szószék és a Próféta szobája közötti terület. Mohamed Próféta azt mondta erről: „A szószékem és a házam között egy kert van a Paradicsom kertjei közül.” (al-Bukhári).

A mecset falait vályogtéglákból építették, a falak hossza eredetileg 35 méter, szélességük 30 méter volt. 3 ajtaja volt, oszlopait pálmafa törzsekből készítették, tetejét pedig a pálmafa ágaiból. Az elülső részén az imádkozást végezték, a mecset hátsó, padkás része az idegenek és a szegények menedéke lett. Őket nevezték a Pad embereinek ahl asz-szuffah.

aprofetamecsete

A hidzsra hetedik évében Mohamed Próféta mind a hosszát, mind a szélességét 20 méterrel bővítette.
A középkori legjelentősebb bővítések I. al-Valíd (705-715) omajjád kalifa, és al-Mahdi (775-785) abbászida kalifa nevéhez fűződnek. A mecset ekkor már 100 méter hosszú és 84 méter széles volt, négy minarettel rendelkezett, továbbá Mohamed Próféta háza, melyben eltemették, ugyancsak a mecset részévé vált.
Kalavún mamlúk szultán uralkodása alatt zöld kupolát emelt a prófétai szoba fölé. 1481-ben Kaitbaj mamlúk szultán, Nagy Szulejmán oszmán szultán pedig uralkodása idején (1520-1566) építtette újjá a mecset keleti és nyugati falát, illetve újabb minaretet emeltek hozzá. Abdul-Madzsíd szultán idején a mecset teljes újjáépítésen ment keresztül, és ellátták egy ötödik minarettel is.

A 20. században Szaúd-Arábia uralkodói bővítették ki legjelentősebben a Próféta mecsetét: 1951-ben a mecset nyugati és keleti oldalán az újabb imahelyek számára hoztak létre üres területet. Fejszal király 1973-ban átmeneti sátrakat épített a nyugati falnál, majd 1981-ben a mecset mindkét oldalon bővültek az imahelyek, immáron ötszörösére. Fahd király uralkodása alatt a mecset felújításával együtt újabb bővítésen ment keresztült a megnövekedett látogatók száma miatt.

Érdekességként megemlítendő, hogy az első mecset, amelyet Mohamed Próféta parancsára a muszlimok felépítettek, az ún. Kubá mecset volt, amely Medina közelében lett felépítve (manapság ez a mecset Medina külvárosában található).

mecset7

Szerényebb méretei voltak a Prófétai mecsetnél, azonban Allah küldötte minden szombaton – gyalog, vagy tevén utazva – elment ebbe mecsetbe, és két rakát imádkozott benne (al-Bukhári, Muszlim). Szahl bin Haníf tudósított arról, hogy a Próféta azt mondta: „Aki eljön otthonából, hogy két rakát imádkozzon ebben a mecsetben (a Kubá mecsetben), az olyan lesz számára, mintha umrát végzett volna.” (Ahmed és an-Naszái). Egy másik hadíszban a Próféta azt mondta: „Aki tisztálkodik otthonában, majd eljön a Kubá mecsetbe imádkozni, az megkapja az umráért járó jutalmat.” (Ibn Mádzsa).


3. Al-maszdzsid al-Akszá (A Legtávolabbi mecset)

A Legtávolabbi mecset, az al-maszdzsid al-Akszá a harmadik legszentebb mecset az iszlámban. Palesztinában található, a mai Jeruzsálemben, arabul al-Kudsz vagy Bajt al-Makdisz. A magasságos Allah e helyre vitte éjszakai utazásra szolgáját, Mohamed Prófétát, majd onnan emeltetett fel az égbe, Allah trónusához. A Korán 17. szúrája emlékezik meg erről az eseményről: „Magasztaltassék az, aki éjszakai utazásra vitte szolgáját a Tilalmas mecsetből a Legtávolabbi mecsetbe, amelynek környékét megáldottuk, hogy Jelei közül mutasson [néhányat] neki…” (Korán, 17: 1)

mecset8

Az al-Akszá mecset valójában nem csupán az Omar mecsetre korlátozódik. Ma már magába foglalja az Omar mecsetet és az arany kupolájú Szikla-Dómot, sőt a környező, fallal védett imateret is. A Szikla-Dóm Kubbat asz-Szakhra alatt található az a szikla, amelyről Mohamed Próféta az égbe emelkedett.

mecset11

Amikor 638-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, I. Omar kalifa (634-644) tette meg a helyet muszlim szent hellyé. Egy háromezer imádkozót befogadó mecsetet épített, amelynek felszentelésében Ka’ab al-Ahbár, az iszlám hitre tért korábbi rabbi is részt vett.

mecset10

Az épületcsoport első nagyszabású felújítását Abdul-Malik, valamint fia, I. al-Valíd (705-715) omajjád kalifák idején végezték el. Az abbászida kalifák is végeztek számos renovációt, főként a nagy erejű földrengések okozta károk miatt. A 11. században, a fátimida az-Záhir kalifa idején, 1034-36 között alakították ki az épületkomplexum ma ismert szerkezetét. Az általuk végzett átalakításoknak már a földrengéseknek való ellenállás volt a kifejezett célja. Az oszmán kalifák hatalomra jutásával a mecsetet és a dómot körülvevő kertek és vízmedencék kerültek felújításra. Épültek továbbá különálló kupolák, mint a Próféta dómja (1538-ban), illetve minaretek.

mecset9

1924-25 között, a Legfelsőbb Iszlám Tanács megbízta Kemalettin Bey-t hogy újítsa fel a mecsetet, amelyet az eredeti, omajjád alapok szerint kellett visszaállítani. A 14. és a 20. század között számos jelentős felújításon esett át az épületcsoport. 1927-ben és 1936-ban újabb földrengések szükségessé tették a mecset majdnem teljes újjáépítését, ami során történelmi részek is napvilágra kerültek. Az egész épületegyüttes alapterülete 144 ezer négyzetméter, melyből az Omar mecset 35 ezer négyzetmétert tesz ki, valamint négy minaretje van.

Abdul-Fattah Munif, MME

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink