– Hála Allahnak, aki életre keltett bennünket, miután a halálba küldött, és Hozzá lesz a feltámadás. (al-Buhári, Muszlim)
– Hála Allahnak, aki meggyógyított a testemben, visszaadta a lelkem, s engedélyt adott nekem, hogy megemlékezzek Róla. (at-Tirmidi)
– Olvasni a Korán 3. szúrájából a 190. ájától a 200. ájáig (al-Buhári, Muszlim)
Dicsőség Allahnak, aki ezzel (a ruhával) öltöztetett fel engem, és ellátott anélkül, hogy hatalmam vagy erőm lett volna rá. (Abu Dávúd)
Új ruha felvételekor mondható fohász:
Ó, Allah, Tiéd a dicsőség, Te öltöztettél fel engem ezzel (a ruhával). Tőled kérem a belőle származó jót, s azt a jót, amire készült. Nálad keresek menedéket a belőle származó rossz elől, s azon rossz elől, amire készült. (Abu Dávúd, at-Tirmidi)
– Allah nevében. Allahra hagyatkozom. Nincs hatalmam, sem erőm, csak Allah által. (Abu Dávúd, at-Tirmidi)
– Ó, Allah, menedéket keresek Nálad attól, hogy tévelygő legyek, vagy tévelygésbe vigyenek engem, s attól, hogy botlást kövessek el, vagy botlásra késztessenek engem, s attól, hogy igazságtalanságot kövessek el, vagy igazságtalanságot szenvedjek, s attól, hogy tudatlan legyek [valakivel szemben], vagy tudatlan legyen valaki velem szemben. (Abu Dávúd)
a. Ájátul-kurszi olvasása. (Korán 2:225) (an-Naszái)
b. Korán: 112; 113; 114-es szúra olvasása. (at-Tirmidi)
c. Allah nevében, Akinek a nevét emlegetve nem árt semmi a földön, sem az égen, és Ő mindent halló és mindent tudó (Háromszor).
(at-Tirmidi, Abu Dávúd)
– „A Próféta (béke legyen vele) minden este, midőn ágyába készült, a két kezét összefogta, beléjük lehelt, s a két tenyerébe recitálta a ,,Kul huva-llahu ahad” és a ,,Kul áúdu bi-rabbi-l-falak” és a ,,Kul áúdu bi-rabbi-n-nász” szúrákat (112., 113., 114. szúra), majd végigsimította a testének azon részeit amelyeket elért a két kezével, a fején és az arcán kezdve, s ezt háromszor tette meg.” (al-Buhári, Muszlim)
– Ha valamelyikőtök enni akar, akkor mondja: ,,Biszmil-láh” [Allah nevében]. Ám ha elfelejtette ezt elmondani az elején, akkor mondja a végén: ,,Biszmil-láhi fi avvalihi va áhirih.” [Allah nevében az elején és a végén is.] (Abu Dávúd, at-Tirmidi)
– Akinek Allah ételt ad, az mondja:
,,Alláhumma bárik lene fihi va att’imná hajran minhu” [Ó, Allah, áldd meg ezt nekünk, s táplálj bennünket még jobbal!] S ha valakinek Allah tejet juttat, az mondja: „Alláhumma bárik lana fihi va zidna minhu.” [Ó, Allah, áldd meg ezt nekünk, s adj még többet nekünk belőle! (Abu Dávúd, at-Tirmidi)
Ha valaki tüsszent, akkor mondja: „Al-hamdu-lilláh.” [Hála legyen Allahnak.]
A testvére erre válaszul mondja neki: „Jarhamuka-lláh” [Allah könyörüljön rajtad!]
Akivel valami jót tesznek, és a jótevőjének azt mondja: „Allah jóval jutalmazzon téged” az teljes mértékben megköszönte a jótettet. (at-Tirmidi)
Allah áldja meg [a házastársadat] és áldjon meg téged, s kettőtöket a jóban kössön össze. (Abu Dávúd, at-Tirmidi)
A házasulandó fohásza saját magáért:
Ó, Allah, kérlek Téged, hogy az ő javát add, s annak a javát, amire formáltad, s Hozzád menekülök az ő rossza elől, s annak a rossza elől, amire formáltad. (Abu Dávúd, Ibn Mádzsa)
A házas (nemi) élet előtti fohász:
Allah nevében. Ó, Allah, tarts bennünket távol a sátántól és tartsd távol a sátánt attól, amit adtál nekünk! (al-Buhári, Muszlim)
Biszmilláh. [Allah nevében.]
Alhamdu lilláh. [Hála Allahnak.]
„Magasztaltassék az, aki szolgálatunkra kényszerítette ezt. Mi képtelenek lettünk volna erre. Bizony, mi Urunkhoz térünk vissza.”
Alhamdu lilláh, alhamdu lilláh, alhamdu lilláh. Allahu akbar, Allahu akbar, Allahu ákbar. [Allah a legnagyobb (háromszor).]
Ó, Allah, sok igazságtalanságot követtem el önmagam ellen, bocsáss meg nekem! Bizony nincs Rajtad kívül, aki megbocsássa a vétkeket. (Abu Dávúd, at-Tirmidi)
Allahu akbar, Allahu akbar, Allahu akbar. [Allah a legnagyobb (háromszor).]
„Magasztaltassék az, aki szolgálatunkra kényszerítette ezt. Mi képtelenek lettünk volna erre. Bizony, mi Urunkhoz térünk vissza.”
Ó, Allah! Tőled kérjük ezen utazásunkban a jámborságot és az istenfélelmet, és a cselekedetből azt, ami Neked tetszik.
Ó, Allah! Könnyítsd meg nekünk az utazásunkat és rövidítsd meg nekünk a távolságot.
Ó, Allah! Te vagy a kísérőm az utazásomban és Te vagy, aki a családomról gondoskodik.
Ó, Allah! Menedéket keresek Nálad az utazás kellemetlenségétől [az utazás miatti] elhanyagolt megjelenéstől és attól, hogy visszatérve a családommal, vagyonommal kapcsolatban rossz hír fogadjon.
„Biszmil-lahi.” [Allah nevében.]
Nincs más Isten, csak Allah, egyedül, nincs Neki társa. Övé a hatalom, s Övé a hála. Életre kelt és a halálba küld, Ő az Élő, aki soha nem hal meg, a kezében van a jó, s Ő mindenre képes. (at-Tirmidi)
A Próféta (béke legyen vele), ha olyan dolog érte, ami örömmel töltötte el, akkor azt mondta: „Hála legyen Allahnak, akinek könyörülete révén kiteljesednek a kegyes dolgok.”
S ha valami olyan érte, amit nem szeretett, akkor pedig ezt mondta: „Hála legyen Allahnak minden esetre.” (Ibn asz-Szunni, al-Hákim)