Élet a halál után 1. rész

Beáta emlékének tiszteletére

Az embert mindig is foglalkoztatta a gondolat, hogy mi történik vele a halál után. Olyan esemény ez, amiről nincsenek élménybeszámolók, hiszen a halálból senki sem jön vissza, senkinek sem adatik meg két élet az evilágban. Vannak beszámolók halál közeli élményekről, hallhatunk olyan beszámolókat, amik arról szólnak, hogy milyen élményekkel térnek vissza a tetszhalálból – azonban ezek az élmények nem a valós halál beálltának élményei.
A túlvilági lét történéseiről a Korán és a Prófétai Hagyományok beszélnek számunkra. Ezen forrásokra hivatkozva mondjuk el, mit tudunk a halál beállta utáni eseményekről.

Minden embernek meg van írva, meddig tart az élete. Ezt egy pillanattal sem hosszabbíthatjuk, vagy rövidíthetjük meg. Miután evilági életünk betelt, a halál kapuján át belépünk a következő életbe, amit Barzah-nak is neveznek. A Barzah szó jelentése, két dolog között lévő, egyfajta gát. Ez egy köztes állapot. (A Koránban Allah a Furqan szúra (25) 53. ájájában a Barzah szót használja a két tenger közötti gátra, ami elválasztja egymástól az édes és a sós vizet.)Vallásilag a Barzah jelentése pedig: Az a lakhely ami a halál után következik. A halál után és a Feltámadás előtt van. Allah azt mondta a Koránban:”Ő rájuk vár egy barzah, addig a napig, amikor fel lesznek támasztva.” (23.100)
Ibn Kajím, mondta, hogy a Barzah lakói rálátnak az evilágra és a túlvilágra.
Aki a sírban van, az látja az evilágot és látja a túlvilágot is.
Többször is előfordult, hogy megkérdezték a Prófétát (béke legyen Vele) a Feltámadásról. Ő ilyenkor mindig a legfiatalabbra nézett, és azt mondta, hogy: „ez a gyerek, ha élve marad, és eléri őt az öregség, akkor nektek már elkezdődik a feltámadásotok”. (Mivel a gyerek mire eléri az öregkort, addigra a mostani felnőttek már meghalnak, és elkezdődik a feltámadásuk. Ez azt jelenti, hogy az idős emberek generációja letűnik, és belépnek a túlvilági életbe)
Ibn Ketír azt mondta, hogy mindenki aki meghal, az belépett a Túlvilágnak az állapotába. Néhányan pedig azt mondták, hogy aki meghal, annak elkezdődött a feltámadása.
A halál utáni Túlvilágba lépést nevezik Kis Feltámadásnak is.
A Kis Feltámadást hívják még, az Első visszatérésnek is.
Ibn Kajjim azt mondta, hogy a halál az első Feltámadás, és Visszatérés. Allah az embernek két Feltámadást adott. Mind a kettőben jutalmat kap mindenki. Kegyekben lesz, egészen a Nagy Feltámadásig vagy pedig kínoztatva lesz a sírban a Nagy Feltámadásig. Utána ugyan úgy jutalmat kap a Feltámadáskor, amikor a Pokolba vagy a Paradicsomba kerül az illető.
Az első Feltámadás azt jelenti, hogy a lélek elhagyja a testet és elindul a jutalmazásnak a helyszínére. (Ennek bővebb kifejtését lsd. később a cikksorozatban)


A halál magyarázata nyelvileg és vallásilag:

A halál az arab nyelvben eredetileg csöndet jelent, illetve nyugalmat. Ha a csend és a nyugalom a halálnak az alapja nyelvileg, akkor a mozgás az életnek az alapja.
Halálról vallásilag akkor beszélünk, amikor a léleknek megszűnik a testtel való kapcsolata. Elválik a lélek a testtől. Megváltozik az állapota. Az egyik lakhelyről a másik lakhelyre költözik. Az evilági lakhelyről a túlvilágira.

Van nagy halál és van kis halál.

Az alvás a halálhoz hasonló állapot. Ezért nevezik a muszlim tudósok az alvást kishalálnak. Ugyanis az alvás az halál. A felébredés pedig feltámadás. Ahogy a Koránban is van az Ancám, Jószágok c. szúra, 60. bekezdésében: „Ő az, aki halálba küld titeket az éjszaka folyamán, és tudja azt, hogy mit tesztek a nappal folyamán. Majd feltámaszt benneteket akkor (nappal)” Ez bizonyíték arra, hogy Allah a Koránban az alvást halálnak nevezte. Illetve azt, hogy a halálba küldi az embert az éjszaka folyamán, és amikor alszik az olyan, mint ha meghalna, halott lenne. Ezért szunna azt a fohászt mondani ébredéskor: „ Hála Allahnak, aki életre keltett bennünket, miután a halálba küldött, és Hozzá lesz a visszatérés.”
A Próféta (béke legyen Vele) azt mondta, hogy az alvás, az halál.
Az éjszaka folyamán a lelkek elragadtatnak. Allah elragadja minden ember lelkét az éjszaka folyamán illetve az alvás alkalmakor. Akinek akarja Allah, annak magánál fogja tartani, beteljesedve ezzel a számára előírt idő, és az illető nem fog fölébredni, meghal. Akinek pedig úgy döntött Allah, hogy életben maradjon, annak visszaküldi, visszaadja a lelkét, addig, amíg el nem jön az ideje, amikor meg lett írva számára a halál. Allah azt mondta a Koránban, hogy: „Allah halálba küldi az embereket illetve a lelkeket a haláluk alkalmával. Amelyik nem hal meg az alvása során, megragadja, visszatartja azt, amelyiknek elrendelte a halált, és a többit pedig elengedi egy meghatározott időpontig.
Allah tudtunkra adta, hogy mindkét lélek, a megtartott és az elengedett is az alvása során meghal. Természetesen vannak olyan emberek is, akikhez nem alvásuk közben ér el a halál.

A halál elkerülhetetlen dolog, ami elől nem lehet kitérni.

Nincs előle menekvés. Minden élő, teremtett élőlényt egyszer utolér a halál, eljön az ideje, és meg fog halni. Ez több helyen is szerepel a Koránban. Mint pl.: „Minden dolog elpusztul, kivéve az Ő arcát. Övé az ítélet, és Hozzá tértek majd vissza.”

„Minden ami rajta van (a Földre utal Allah ebben a Korán idézetben) az elmúló. És megmarad az Urad Magasságos és Kegyes arca.”

„Minden lélek megízleli a halált. És bizony megkapjátok a teljes fizetségeteket a Feltámadás napján. És aki eltávolíttatik a Tűztől a Paradicsomba juttatott, az győzött. Az evilági élet nem más, mint csalóka élvezet.”
Még Mohammedről, Allah prófétájáról (béke legyen Vele) is így szól Allah a Koránban: „Te a halálba tartasz, és ők is a halába tartanak.”
A halál minden ember és dzsinn számára elő van írva. Ahogy az a Bukharinál található, Ibn Acbbasztól (Allah elégedjen meg vele) aki azt mondta, hogy a Próféta (béke legyen Vele) így szólt: „Menedéket keresek a Te hatalmad által, akin kívül nincs más isten, csak Te. Az aki nem hal meg, ám az emberek és a dzsinnek meghalnak….”

A halál egy előre meghatározott határidő.
A halálnak megvan az időpontja, amikor eljön. Ezért egyetlen teremtmény sem képes azt kikerülni. Sem késleltetni, sem siettetni. Senki sem képes megváltoztatni azt a határidőt, amit Allah előre megírt. Allah már a Teremtés előtt elhatározta minden teremtménynek a határidejét. Ezt a Toll fel is írta az Őrzött Táblára. Ez 50 000 évvel a teremtés előtt történt. Mielőtt megteremtette volna az Egeket a Földet, a dzsinneket az embereket – mielőtt bármint megteremtett volna – már meg lett határozva az, hogy ki mikor fog meghalni. Ugyanígy az angyalok is – amikor belélehelik a lelket a magzatba - leírják neki többek között azt is, hogy mikor és meddig fog élni, és hol fog meghalni.

Erre nagyon sok bizonyíték van a Koránban.
„Egyetlen lélek sem halhat meg, kivéve Allah engedelmével (engedélyével) ami előírt (leírt) határidő.”
„Bárhol is vagytok, utolér benneteket a halál, még hogyha egy jól megerősített toronyban is lennétek.”
„Minden nemzetnek megvan a maga határideje. És amikor eljön a határideje, akkor nem képesek egy órát sem késleltetni vagy siettetni azt”.
„Mondd: az a halál, ami elől ti menekültök, az utolér benneteket.”
„Mi rendeltük el közöttetek a halált, és minket nem lehet felülmúlni.”


Muszlimnál, Abdullah ibn Maszcúd hagyományozásában található a következő Hagyomány, hogy „Abdullah ibn Maszcud azt mondta: Umm Habibah ( a Próféta (béke legyen Vele) felesége, Allah elégedjen meg vele) a következőt mondta: „Ó Allah, tégy boldoggá engem a férjem, Allah küldötte által, és az édesapám, Abu Szofián által, és a testvérem, Muávija, által. Erre a Próféta (béke legyen Vele) így szólt: Allahtól egy előre meghatározott dolgot kértél. És ezt a dolgot egy meghatározott számú napra kérted. Egy előre elrendelt gondoskodást (illetve ellátást) kértél. De semmit sem kapsz előbb, mint ahogy az meg lett írva. És semmit sem késleltet Allah, amikor eljön a határideje. Jobb lett volna, ha azt kéred Allahtól, hogy mentsen meg téged a tűznek a kínzásától és sírnak a kínzásától. Ha azt kérted volna, az jobb lenne. Előnyösebb lett volna a számodra.”

A halálnak az ideje ismeretlen az emberek és a dzsinnek számára
Senki sem tudja Isten szolgái közül, hogy mikor jön el a halálnak az ideje és mikor fogja utolérni az embert. Mindezek tudása egyedül Allahnál van. Ez az időpont egy a rejtett dolgok kulcsai közül, amelyek tudását Allah megtartotta magának.
Azt mondta a Koránban, hogy nála van (vagyis Allahnál) a rejtett dolgoknak a kulcsa, amelyeket nem tudhat senki, nem ismerhet senki, csak Ő. Mik ezek: Allah azt mondta a Koránban, hogy:
„Allahnál van az Óra tudása (ismerete) (Itt az Óra a Feltámadást jelenti)
Ő küldi le az esőt
Tudja, hogy mi van az anyák méhében
Senki sem tudja, hogy mire fog holnap szert tenni
Senki sem tudja, hogy milyen földön fog meghalni
Allah mindent tudó és bölcs (mindenről tájékozott).”

Bukharinál Ibn Omar hagyományozásában a következőt találhatjuk: Allah küldötte (béke legyen Vele) a következőt mondta: „ A rejtett dolgoknak a kulcsa öt dolog, amelyeket csakis Allah tudhat. …” (és akkor elmondta az a Korán idézetet, amit az előbb említettünk.)
Ahmed is és Tirmidzi és mások is hagyományozták a prófétai kortársak nagy csoportjáról, akik azt mondták, hogy Allah küldötte azt mondta, hogy: „Ha Allah el akarja ragadni valakinek a lelkét egy bizonyos földön, akkor annak az embernek oda dolgot tesz, hogy dolga legyen ott.”

Írásunk alapját Karasszon Attila testvérünk pár évvel ezelőtti Dar Al Salam mecsetbeli előadásai alkotják.