Menu

Szenvedélybetegségek

HTML clipboard
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEKKEL (alkohol, kábítószer, dohányzás) KAPCSOLATOS ISMERETEK, SZOKÁSOK KÜLÖNBÖZŐ ÉLETKOROKBAN
avagy
A szenvedélybetegségek elleni harc és a vallás kapcsolatának tanulmányozása

Készítette: Dr. Anwar Aimen - Szent István Kórház, Neurológia Osztály és Major Magdolna - Közegészségügyi Járványügyi Felügyelő 2008

Tartalomjegyzék

Hervadt virág

Bevezetés

1. A szenvedélybetegségek típusai, sajátosságai

1.1 A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó fogalmak.

1.2 Kémiai függőséget kiváltó anyagok csoportosítása.

1.3 A szenvedélybetegségek közös jellemzői

2. Az egészségre káros szenvedélyek kialakulása.

2.1 Az iszlám előtti arab társadalom helyzetelemzése.

2.2. Az elemzésből következő, a szenvedélybetegségek kialakulásában szerepet játszó faktorok napjaink társadalmában.

2.3. A szenvedélybetegségek kialakulásának mechanizmusa.

3. A hitben rejlő a szenvedélybetegségekkel szemben hatásos potenciálok.

3.1 Az iszlám alkoholizmussal való sikeres megküzdésének története, és annak helyzetelemzése

3.2 Az elemzésből levont elsősorban a kezelés során alkalmazható tanulságok.

3.3 Az iszlám módszerének és az Anonim szervezetek módszerének összehasonlító elemzése

4. Megelőzés.

4.1 A helyzetelemzésből levont elsősorban a prevenció területén alkalmazható tanulságok.

4.2 Az előbbi tanulságok szerepe a megelőzésben iszlám, és nem iszlám környezetben egyaránt

Összefoglalás.

Záró gondolatok.

Köszönetnyilvánítás.

Felhasznált irodalom..


Bevezetés

„Senki sem lehet szabad, aki a szenvedélyek rabja”

(Püthagoras)

Előzmények

Miután a XX. században az emberiség egyre nagyobb gazdasági és technikai sikereket tudhatott magának, és eredményesen küzdött meg a bakteriális fertőző betegségekkel, azt gondolta, hogy a határ a csillagos ég. Az átlag életkor bár kitolódott, és az emberek tovább éltek, új betegségek jelentek meg. Olyan betegségek, amelyek a kitolódott élettartamból kifolyólag az egészséget hosszabb ideig károsító kóros magatartással függöttek össze. Ezek közé tartoznak a szenvedélybetegségek, amelyek napjainkban különösen nagy problémát okoznak hazánkban és a világ számos országában.

Világossá vált tehát, hogy a gazdasági fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek életminőségének javítása és a kettő nem ugyanaz. Emiatt kap egyre nagyobb jelentőséget napjainkban a magatartástudomány és a közegészségtan. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének 12 ezer fős országos reprezentatív mintán végzett 1995-ös, majd 2002-es felmérése és annak értékelése [28] szerint a hedonista, fogyasztói lelki állapot nem jár jobb életminőséggel, sőt állandó elégedetlenség forrása. A következtetés szerint a pozitív életminőség kialakulásában, kiemelt szerepe van az élet értelmében vetett szilárd hitnek, a vallásgyakorlásnak, a vallásnak, spiritualitásnak, a problémákkal való adaptív megbirkózásnak, az aktivitásnak, a munkának, a valódi kapcsolatokra képes emberi személyiségnek, társas támogatásnak, a támogató családnak, kölcsönös felelősségnek, a bizalomnak, alacsony rivalizálásnak. Az is kiderül a kutatásból, hogy a pozitív érzelmek, növelik az ember aktivitási repertoárját, továbbá, hogy a kreativitás, életcélok és unalom hiánya védenek az önkárosító magatartásokkal szemben.

A felmérésből az is kiderül, hogy hazánk lakosságának kis, bár még mindig számottevő része (16%) gyakorolja vallását rendszeresen egyházban [27]. Mindezen felmérések arra utalnak, hogy mind a pozitív életminőség kialakításában, mind az önkárosító magatartásokkal szemben nagy szerep juthat a vallásoknak, különösen ha figyelembe vesszük, hogy azok értékrendje, számításaink szerint megfelel a fogyasztói társadalommal ellentétes elveken nyugvó fenntartható fejlődés követelményeinek [47].

Témaválasztás

Mint ismeretes számos egészségre káros szenvedély van, ilyen a viselkedésbeli függőség csoportját alkotó („szerencse”játék, internet, munka, vásárlási, márka, kleptománia, szolárium, szex) függőség, illetve a kémiai függőséget kiváltó anyagok csoportjába tartozó (drog, dohány, alkohol). Ezek közül az utóbbiakra fogok szorítkozni, ugyanis ezek társadalmi szintű egészségkárosító hatása jelentősebb.

Statisztikai becslések alapján ma minden tizedik magyar ember, kezelésre szoruló alkoholbeteg, a lakosság csaknem fele dohányzik, és a drogok használata is futótűzként terjed. A kép azonban még ennél is riasztóbb, mert a számok azt mutatják, hogy az alkoholfüggők száma napjainkban is növekszik [18]. A drogfüggőséggel kapcsolatosan illegális szerről lévén szó, még nehezebb a valós helyzetet megbecsülni. Statisztikai adatok alapján ma Magyarországon 30–50 ezer drogfüggő, 80–100 ezer rendszeres fogyasztó van, és kb. 300–400 ezren próbáltak már ki valamilyen kábítószert. Becslések szerint egy-egy hétvégi szórakozás során – elsősorban a diszkókban – mintegy 100–150 ezer fiatal fogyaszt kábítószert [33]. Azért is ijesztő ez a kép, mert a drogfüggő fiatalok száma folyamatosan növekszik, és közülük általában csak kevesen érik meg az idősebb kort, ugyanis a betegség szövődményeiben viszonylag fiatalon meghalnak [38].

A téma fontosságát tovább erősíti, hogy jelenleg ezen betegek hatékony kezelése hazánkban nem megoldott. Ezek az információk arra hívják fel a figyelmet, hogy egy súlyos problémáról van szó, amivel nemcsak a szakembereknek, hanem a társadalom minden rétegének foglalkoznia kell, mert csak közös erővel akadályozható meg a további terjedése. Az előzményekben említett felmérések elemzése kapcsán felvetődhet, hogy a szenvedélybetegségekkel szemben nagy szerep juthat a vallásoknak, amelyek számos védő ill. a kezelésben segítséget nyújtó potenciált tartalmaznak. Ezek kiaknázása nagy segítségünkre lehet e betegségcsoport elleni harcban. Ezen tények ismeretében választottam a szenvedélybetegségek elleni harc és a vallás kapcsolatának témakörét diplomamunkám témájául.


Célkitűzés

Mint ismeretes az iszlám az a vallás (az iszlám kifejezést rövidítésként fogom használni a továbbiakban, mely alatt az iszlámot, mint vallást értem)[1]), amely kinyilatkoztatásának idején sikeresen megküzdött az alkoholizmussal (az iszlám kinyilatkoztatása előtt az arabok, továbbiakban pogány arabok között nagyon gyakori volt az alkoholizmus) [32], és a muszlim lakosú országokban (pl.: Szaúdi-Arábia) mind a mai napig kevesebb a szenvedélybetegek száma, mint más európai országban.

Ezen tények ismerete alapján vetődött fel bennem a kérdés, és ez dolgozatom alaphipotézise is egyben, hogy lehet-e szerepe a vallásoknak a szenvedélybetegségek elleni harcban, más szóval tartalmaznak-e a vallások védő, a kezelésében hatékony segítséget nyújtó potenciált. Ha igen, akkor hogyan, milyen módszerekkel használhatjuk ki ezeket a lehetséges energiákat.

Ezen ismeretek helyes alkalmazása rendkívüli jelentőséggel bírhat a kezelésben. A vallási közösségek csoport dinamikájában rejlő erőinek a szenvedélybetegség szempontjából helyes mederbe terelése pedig jelentős, akár nemzeti statisztikai szinten is mérhető eredményt hozhat a prevencióban.

Kutatási módszer

Hogy az alaphipotézisre felelhessek és a vallásokban jelenlévő a szenvedélybetegségek ellen ható potenciálokat, aktivizálható mechanizmusokat meghatározzam, helyzetelemzést végeztem. Azt tanulmányozom, hogyan, milyen módszerrel szoktatta le az iszlám a pogány arabokat az alkoholizmusról, dolgozatom további részében a rövidség és egyszerűség kedvéért iszlám módszerként fogom ezt említeni. Helyzetelemzésem kritériumai a pogány arab társadalom alkoholizmusában szerepet játszó faktorok voltak. Hogy e faktorokat meghatározzam, egy másik helyzetelemzést is el kellett végeznem. A pogány arab társadalom helyzetét tanulmányoztam a napjainkban leírt, tudományosan elfogadott szenvedélybetegségek kialakulásában szerepet játszó faktorok kritériumai alapján.

Az előbbiekben leírtakat követően az iszlám módszerének elemzését kritériumként felhasználva összehasonlító elemzést is végeztem, amelynek során az iszlám módszerét és az anonim szervezetek módszerét hasonlítottam össze, hogy bemutassam, hogy lehetséges olyan potenciált és módszert találni az iszlámban, amelyet kellő bölcsességgel világszerte sikeresen alkalmazhatunk a szenvedélybetegségek kezelésében és megelőzésében. (Megjegyezném, hogy nem ismeretes, hogy az anonim szervezetek ismerték volna az iszlám módszerét.)

És végül, de nem utolsó sorban az iszlám módszerének elemzését kritériumként felhasználva tanulmányoztam hazánkban a Magyarországi Muszlimok Egyházában 2007-ben elindított szenvedélybetegségek prevenciójára irányuló kezdeményezést, és ezt felhasználva mutatok rá arra, hogy miként tudjuk hasznosítani napjainkban ezen technikákat más, pl. a keresztény kultúrkör vallási közösségeiben.

A dolgozat szerkezeti felépítése

Dolgozatom négy fejezetből épül fel

A bevezetést követően dolgozatom első fejezetében általánosságban beszélek a szenvedélybetegségekről. A 1.1-es részben a szenvedélybetegségekhez kapcsolódó fogalmakról írok, majd ezt követően a 1.2-es részben a különböző kémiai függőséget kiváltó szereket csoportosítom, és azok hatásairól írok. Kiemelten foglalkozom a dohány és az alkohol hatásaival. Végül e fejezet 1.3-as pontjában összefoglalom azokat a közös jellemzőket, amelyek szinte minden szenvedélybetegségben jelen vannak. Az ebben le-írtak során a következő fejezetben a pogány arabok helyzetelemzésének kritériumait is szemléltetem.

Ezt követően a második fejezetben a szenvedélybetegségek kialakulásában szerepet játszó faktorokkal foglalkozom. Ennek 2.1-es részében pogány arabok alkoholizmusának helyzet elemzésével foglalkozom, és meghatározom, hogy milyen tényezők játszottak szerepet abban a korban a szenvedélybetegségek elterjedésében. Ezt felhasználva írom le a 2.2-es részben napjaink társadalmában is megfigyelhető a szenvedélybetegségekhez vezető faktorokat, bizonyítva ezzel, hogy ezen tényezők a középkor pogány arab társadalmában is ugyan azok voltak, mint napjainkban. Mivel a következő fejezetekben különös hangsúlyt szeretnék fektetni a spiritualitásra, a megfelelő probléma kezelési módszerekre és az ember életében jelenlévő célok jelentőségére, ezen tényezők hiányának jelentőségét a 2.3-as a szenvedélybetegség kialakulásának mechanizmusa című részben emeltem ki.

A harmadik fejezetben a hitben rejlő a szenvedélybetegségekkel szemben hatásos potenciálokat próbálom meghatározni. A 3.1-es alfejezetben az iszlám módszerének helyzetelemzésével próbálok választ adni erre a kérdésre. Az elemzéshez szükséges kritériumokat a (2.1-es részben) a pogány arab társadalom alkoholizmusának helyzetelemzése szolgáltatja. A következő 3.2-es alfejezetben a helyzetelemzésből fakadó tanulságokat, elsősorban a hit ill. az ima egészséges elsődleges formáló elhatározás, pozitív elismerő lemondás, ennek problémákkal való coping mechanizmusokban, felettes én, és ezáltal a szenvedélyektől mentes élet megteremtésére irányuló motiváció és drive redukció visszaszorításának kialakításában játszott szerepét részletezem. A következő 3.3-as alfejezetben az iszlám módszerével történt helyzet elemzés eredményét ill. annak tanulságát (3.2. alfejezetben) kritériumként felhasználva végzek összehasonlítást az anonim szervezetek és az iszlám módszere között. A két módszer között fellelhető hasonlóságok arra utalnak, hogy lehetséges olyan potenciált és módszert találni az iszlámban, amelyet kellő bölcsességgel a nem muszlim világban is sikeresen alkalmazhatunk a szenvedélybetegségek megelőzésének területén. Ez azért fontos, mert az iszlám világban ritkább a drog és az alkoholfogyasztás, mint Európában.

A negyedik fejezet a megelőzésről szól. Ennek első alfejezetében az iszlám módszerével történt helyzetelemzésből levont - elsősorban a prevenció területén alkalmazható - tanulságait tárgyalom. A második alfejezet pedig az előbbi tanulságok muszlim és nem muszlim környezetben való alkalmazhatóságának lehetőségéről szól. Gyakorlati példaként tanulmányozom a Magyarországi Muszlimok Egyházában 2007-ben elindított szenvedélybetegségek prevenciójára irányuló kezdeményezést, és ezt felhasználva mutatok rá arra, hogy miként tudjuk hasznosítani napjainkban ezen technikákat más, pl. a keresztény kultúrkör vallási közösségeiben.


1. A szenvedélybetegségek típusai, sajátosságai

1.1 A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó fogalmak

Addikció

Az addikció latinul teljes odaadást jelent. Az egyén szervezete folyamatos adagolás hatására hozzászokik, alkalmazkodik egy adott szerhez. „A hozzászokás lényeges eleme, a drog utáni vágy és a visszaesésre való hajlam" [Buda, 14, 15.old.].

Dependencia

A dependencia lehet pszichológiai és testi, melyek közül a pszichológiai élvez elsőbbséget. A pszichológiai függőség tulajdonképpen egy adott szer utáni csillapíthatatlan vágy. Testi függőség esetében a szer elhagyása következtében úgynevezett elvonási tünet együttes jelentkezik. Ez az elvonási tünet együttes csak az adott drog megfelelő dózisával szüntethető meg [29, 12.old.].

A dependencia és az addikció állapotában a személyiséget már a szenvedély irányítja. Ebben az állapotban a legfőbb cél a szer megszerzése, amely értékké válik az egyén életében [14, 18.old.].

Tolerancia

„A tolerancia az addikcióval többnyire együtt járó folyamat” [Buda, 14, 16.old.]. A rendszeres, folyamatos használat hatására hatásgyengülés következik be, tehát ugyanolyan hatás elérése érdekében az adagok fokozatos növelésére van szükség, illetve a kellemetlen mellékhatások csökkentése érdekében is szükség van az adag növelésére.

Kereszttolerancia

„A kereszttolerancia azt jelenti, hogy a különböző drogok helyettesíthetik egymást, tehát az egyes szerek használata által kialakult hatás érvényesülhet más szerek használata által is /PL: a heroin használatát helyettesítheti a Metadon/ ” [Kubiszyn, 29, 12.old.].

Drog meghatározása

„Drognak nevezünk minden olyan terméket, amely befolyásolja a mentális működést és ítélőképességet, amelyek fogyasztása tiltott, vagy a nem tiltott anyagok közül, amelyeknek fogyasztása veszélyes és visszaélésre alkalmas, vagy deviáns” [Elekes,16, 13.old.].

Alkoholizmus

Jellinek szerint: „Alkoholizmus az alkoholfogyasztásnak mindazon módja, amely az egyén vagy a közösség, vagy mindkettő károsodásához vezet” [Balázs, 11, 131.old. ].

1.2 Kémiai függőséget kiváltó anyagok csoportosítása

Eufóriát okozó szerek

Az eufória valamely drog hatására létrejövő, szinte mindenre feledést nyújtó állapot. Az egyén elfelejti gondjait, problémáit, testi-lelki panaszait, elmúlnak a szorongások, és úgy érzi, hogy olyanná vált amilyen lenni szeretne [29, 12.old.].

„Eufóriát okozó szerek csoportjába tartoznak: heroin, kodein, metadon, morfin, kawa-kawa „[Makay, 31, 41.old.].

Hallucinogének

„A hallucinogén anyagok használata által az agyban olyan érzetszerű élmény jön létre, amit az agykéreg izgalmi állapota vált ki, és nem a külvilágból érkező valóságos ingerek. A hallucináció lényege, hogy az egyén olyan dolgokat él át valóságként, és ad ezekre valóságos válaszokat, reakciókat, amelyek a valósában nem léteznek ” [Kubiszyn, 29, 12.old.].

A hallucinogén anyagok olyan vegyületek, amelyek az agyban olyan érzetű él-ményt hoznak létre amelyet nem a külvilágból érkezett valóságos ingerek keltettek. A hallucinogén anyagok hatásának csúcspontja az extázis, amikor a droghasználó sze-mélytelennek és saját magától idegennek érzi magát.


Testi tünetek a szer hatására: emelkedik a vérnyomás, fokozódik a nyálfolyás, kitágulnak a pupillák. Testi függőséget nem okoznak (ezt azonban sokan vitatják). A hallucinogének legismertebb képviselője az LSD (lisergsav-dietilamid), amelynek használata alapvető személyiség változásokat válthat ki.

„A hallucinogének közé sorolhatók: kannabisz származékok (kender, marihuána, hasis), LSD, pszilocibin, meszkalin vagy peyotl, PCP (pheucyclidin)” [Makay, 31, 45.old.].

Stimulánsok/gyorsítók/

Legfőbb hatása, hogy fokozzák a pszichés aktivitást. energetizálják, feldobják használóikat. Hatásának ideje alatt nő az éberségi szint, megszűnik a fáradtságérzés, és alvásképtelenség alakul ki. Használója könnyebben kezdeményez kapcsolatokat, hiszen a szer hatására a gátlások feloldódnak. A hatás elmúlásával az egyén gyengének, fáradt-nak érzi magát. Komoly fizikai elvonási tüneteket nem alakítanak ki, rendszeres haszná-latuk azonban komoly lelki függőséghez vezet, és megnöveli néhány pszichiátriai prob-léma kialakulásának esélyét [13, 17.old].

„A stimulánsok csoportjába tartoznak: kokain, chat, crack, kath, ecstasy, speed, bétel, E por, legális szerek közül a koffein és a nikotin ”[Makay,31, 56.old.](utóbbiról a későbbiekben fogok részletesen beszélni)

Depresszánsok

A központi idegrendszerre hatva, kábító, fájdalomcsillapító szerek. Erős szorongásoldók, és nyugtató hatással rendelkeznek. Rendkívül gyorsan testi és lelki függőséget alakít ki. Nagyobb adag esetében jellemző a pupilla tágulat, heves izgatottság, súlyos esetben légzésbénulás, kómás állapot lép föl.

„A depresszánsok közé tartozik: Liquid X (vagy GHB)” [Makay, 31, 65.old.] és az alkohol is (utóbbiról későbbiekben fogok részletesebben beszélni)


Psychotrop hatású pótszerek

Használatuk során alkohol okozta részegséghez hasonló állapot jön létre. A droghasználó elveszti önkontrollját, eufórikus állapotba kerül. Hallucinációk léphetnek föl, a gátlások, szorongások megszűnnek, a beszéd elmosottá válik. A psychotrop hatású szerek közé a szerves oldószerek (ragasztók, hígítók, csavarlazítók, lakkok) tartoznak. Lelki függőséget és súlyos testi károsodásokat okoznak. Károsodik a tüdő, elhalnak az agysejtek. Szellemi leépülés, elbutulás alakul ki. Számos esetben fulladásos halált idéz elő [13, 17.old.].

A dohányzás és alkoholizmus folyamatánál felmerülnek más függőséget kiváltó hatások is. Bővebb tárgyalásuk dolgozatom témakörét meghaladja, ezért csak érintőle-gesen kívánok róluk említést tenni.

A dohánylevélben található természetes alkaloida, a nikotin részben biokémiai úton, részben tanult magatartási reakció révén idéz elő függőséget. A cigarettában lévő egyes anyagoknak ugyanis számos, pszichikailag „kedvező” hatása is van, mint például a nikotin szorongásoldó, izomlazító, agyi stimulációt okozó hatása. Ennek következtében a pszichikai hatásmechanizmus az ellazulást, a stresszoldást összekapcsolja a cigaretta biokémiai hatásaival, és később a dohányzó feltételes reflexként fogja használni ezt a jelenséget bármikor, ha szorongásoldásra, feszültségcsökkentésre lesz szüksége. Az egymást erősítő kettős hatásmechanizmus miatt a dohányzásról való leszokás rendkívül nehéz. A rendszeres dohányzás hirtelen abbahagyásakor elsősorban pszichikai megvonási tünetek jelentkeznek, mint például a koncentrálási képesség csökkenése, ingerültség, idegesség. E tünetek különösen stresszhelyzetben erősödhetnek fel, hiszen a cigarettát sokan elsősorban konfliktushelyzetekben veszik elő, éppen pszichikai hatásai miatt.

Az alkohol-szint csökkenése a testben fejfájással, rosszulléttel és lehangoltsággal jár. Ezek az elvonási tünetek visszavezetnek az alkohol kívánásához. Ezáltal nő a függőség.


A függő magatartáshoz az illető szenvedélybeteg különböző fokozatokon keresztül jut el, melyet az alkoholfogyasztók esetében a WHO a következőképpen határoz meg

- absztinensek: nem fogyasztanak alkoholos italokat

- szociális ivók: főleg társaságában isznak, az ivás célja nem a részegség, bár időnként ez is előfordulhat

- nagyivók: rendszeresen és sokat isznak, gyakran lerészegednek, közéjük tartoznak a „probléma-ivók”, akik nem rendszeresen, de önkontroll nélkül isznak, hogy a gondjaiktól megszabaduljanak (ezek az emberek gyakran válnak alkoholbeteggé)

- alkoholbetegek: függetlenül a rendszeresen fogyasztott alkohol mennyiségétől, alkohol dependencia alakul ki, és a betegek tevékenysége illetve gondolatai az alkohol megszerzése körül forognak, kezelésük esetén szabályos elvonási tünetek alakulnak ki, ami mindenképp orvosi ellátást igényel [11, 131.old.]

1.3 A szenvedélybetegségek közös jellemzői

Minden ember, aki egészséges, belső szabadságot élvez és uralja szenvedélyeit. Rendelkezik egyéni akarattal, az érzések magas intenzitásával, képes józan extázisra, el-ragadottságra, az éber álmot (a kóros játékszenvedély és hallucinogének világát) vagy az én centrikus világot (a vásárlási kényszert, a kényszeres evést, az alkoholizmust és ó-piát függőséget) kivédve, illetve maga mögött hagyva. Tehát megkapja szabadon ugyanazt a kellemes élményt, a szenvedélybetegségek káros következményei, szövődményei nélkül.

Azok akik ezen hatásokat nem tudják megfelelően kontrollálni, a szóban forgó súlyos következmények áldozataivá válnak. Ez vezethet a függő magatartás kialakulá-sához, mely a szenvedélybetegségek alapvető közös tulajdonsága. Jellemzőjük, hogy használatuk kezdetben kellemes érzéssel tölti el az egyént, minden feszültség időlegesen háttérbe szorul. Majd fokozódik a szer utáni csillapíthatatlan vágy melynek megszerzése az elsődleges jelentőségű lesz, használata minden mással szemben előnyt fog élvezni.

Egyszerű, de téves problémakezelési módszer, hiszen a kémiai hatás elmúltával a problémák ugyanúgy megmaradnak, vagy még erőteljesebben jelentkeznek.

Ezek alátámasztását a következőkben fogom taglalni.

Mentális tényezők

A szenvedélybetegségeket gyakran a stresszkezelés és a konfliktusmegoldás kóros módjaként említjük. A komorbiditás pedig különös figyelmet érdemel a szorongással és a depresszióval kapcsolatban. Közös gyökerű problémákkal állunk ugyanis szemben, mindegyik esetében adaptációs zavarról van szó. A jelenség kétoldalú kapcsolatot feltételez: a depresszió és a szorongás nemegyszer együtt járnak a káros szenvedélyek magasabb előfordulásával, így alkohol- és drogfogyasztással, sőt, dohányzással is. Ugyanakkor ez a folyamat kétirányú, hiszen ezek a szerek maguk is hajlamosítanak mentális zavarok kialakulására, illetve súlyosbítják azokat. Mindez nemcsak a diagnosztika szempontjából érdemel figyelmet, hanem gyakran a terápia hatékonyságát is veszélyezteti. A háttérben biológiai és pszicho-szociális hatások egyaránt igazolhatók. A rendszeres használók körében lényegesen gyakoribb a depresszió, a szorongás, az öngyilkossági késztetés, ami jelzi, hogy függőségre hajlamosít a háttérben megbújó, olykor látens pszichikai zavar. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokkal inkább rászokik a függőségeket okozó szerek használatára, így a dohányzásra is az a fiatal, aki hajlamos szorongásra, depresszióra. Hosszú távon azonban maga a szerfogyasztás is súlyosbíthatja a mentális zavarokat. Pl.: A dohányzás esetében öt és félszer nagyobb rizikóval kell számolni generalizált szorongás szindróma előfordulásával. A dohányzást igen erős prediktornak találták a depresszió és egyéb emocionális zavar esetében is, ami annyit jelent, hogy a dohányzást a jövőbeni pszichopatológiai jelenségek erős markerének tekinthetjük. Az illegális drogokhoz képest kevésbé ismertek a dohányzás mentális zavarokkal való összefüggései. A dohányosok körében azonban igen gyakori, hogy a nikotin pszichoaktív hatásait használják fel hangulatjavításra és a depresszió tüneteinek enyhítésére.

Elengedhetetlen a hangulatbefolyásoló viselkedések mélyebb vizsgálata, hiszen az ezekre való beszűkülés vezet az imént említett szenvedélybetegségekhez. Ami közös e magatartásokban az - az, hogy a tudat ill., az érzékelés beszűkítése révén hat az illető valóság érzékelésére (csökken a problémák súlyának érzékelése), és ezáltal képessé válik saját feszültségének oldására. Másképp fogalmazva tudatának beszűkítése révén az érzékelés megváltoztatásával „kontrollálja az illető a realitást”, miközben a tényleges megoldáshoz nem jut közelebb, sőt leépíti ill., gátolja személyiségét ill., annak fejlődését. Az efféle stratégiákat nevezzük nem adaptív aktív kontrollszerzési stratégiáknak [26]. Az illető tehát egyfajta kísérletet tesz arra, az érzékelésének ill. tudatának beszűkítése révén, lecsökkentse az emberi létforma, létezés (emberségünk) teljességét a tapasztalás (ösztön én) szintjére, amelyet szinte magasztal, és amelynek később a rabjává válik. (Én degradáció.)

A szenvedély beteg a saját szenvedélyének rabja, amely ellen hasztalan küzd, de nem képes ellenállni. Komoly erőfeszítésébe kerül, és nagy akaraterőről tesz tanúbizonyságot, hogy az alattomos betegség ellenére megőrizze önbecsülését. A beteg egó azért, hogy ne legyen elnyomva hatalomra vágyik. Az alkoholista illetve drogfüggő ezért végtelenül egocentrikus, és beteg énje gyakran ésszerűtlen tettekre ösztönzi. Uralkodni akar másokon. Az ivás, drogfogyasztás szünetelésekor sem tűnnek el a tünetek, csak akkor múlnak el, ha megszűnik a szerfogyasztás és a betegesen megnövekedett egó visszaáll normálisra. A gyógyuláshoz elengedhetetlen az egó leapadása.

Társadalmi tényezők

A drogfüggőnek és az alkoholistának a hatalomvágy a legfőbb kompenzáló eszköze az énjét uraló követelőző és könyörtelen úrral, a függőséggel szemben. Énje beteg, a hűtlenséget találja vonzónak. A drogfüggő és az alkohol formálta személyiség sekélyes, egyszerűen nem érdeklik más emberek. Önmagán az iváson kívül szinte az összes viselkedésbeli tünet a hatalom megszerzésére és a vele való visszaélésre irányuló erősen túlzott törekvésében nyilvánul meg. Fontos hatalmi tünetek: a tagadás; hazudozás; túlteljesítés; erkölcsi eltorzulás; baj; alattomosság, ravaszság; hamis, alaptalan vádaskodás; nagystílűség; mások megalázása; sorozatos pusztítás; többszöri házasság és válás; barátok megtagadása; agresszív szexuális viselkedés; ésszerűtlen sértődöttség; felszínes érzelmek; báj; „telefon kór”; túlzott ápoltság; „földrajzi gyógymód”; vallás megtagadás;

A szenvedélybeteg élen jár annak tettetésében is, hogy a betegség nem is létezik. A tagadás megerősítő tünet, ahogyan a nem beismerés is az. Ha a beteg ember nem hajlandó belátni, hogy beteg, akkor nincs meg a gyógyításához szükséges első lépés – annak felismerése, hogy valami baj van. Az ellenséges viselkedés tipikus vonásuk. Gyakran dühöngnek, sajátos hajlamuk van arra, hogy másokat vádoljanak aljassággal vagy mocskossággal. Egyik kedvenc támadási technikájuk az alaptalan vádaskodás.

A szerek használata szoros összefüggést mutat az erőszak (agresszivitás) és a bűncselekmények megjelenésével. Legfontosabb oka a fékezhetetlen vágy a megfelelő mennyiség megszerzésére. A leggyakrabban elkövetett bűncselekmények a lopások, rablások stb. Egy másik oka, hogy átmenetileg feloldódnak azok a gátlások, melyek egyéb körülmények között fékezik a nyílt agresszió megjelenését. Amikor fogyasztásuk nagyon korán válik rendszeressé, nemegyszer tapasztalható, hogy az egyén pszichológiai fejlődése elakad, és az éretlen személyiség nem ismer más módszert a problémák kezelésére, mint az erőszakot. Továbbá nem egyszer súlyos vagy végzetes baleset okozója lehet.

Fiziológiai tényezők

A szenvedélybetegségeknek külső fiziológiai jelei is lehetnek.

- Enyhe fiziológiai tünet: fáradság, levertség, kimerültség, kedvtelenség, izzadás, borzongás, remegés, nyugtalanság

- Súlyos fiziológiai rendellenesség: keringési szív és érrendszeri (szívinfarktus), daganatos megbetegedés (elsősorban rosszindulatú (daganatok), idegrendszeri (remegés)

Összességében elmondhatjuk, hogy a szenvedélybetegségek negatív hatásai az ember egész életére kihatnak. Kezdve az alapvető személyiségjegyek megváltozásán át, a társadalmi és szociális kapcsolatok elvesztéséig, a fizikai leépülésig az életveszélyes betegségek kialakulásáig. Mindezekből látszik, hogy egy komplex kérdéskörrel állunk szemben, ezen téma tárgyalásakor.


2. Az egészségre káros szenvedélyek kialakulása

Nem ismeretes más olyan módszer, amelynek segítségével a szenvedély betegeket olyan hatékonyan kezelték volna, mint ahogyan azt az **, a továbbiakban ezt az egyszerűség kedvéért iszlám módszerként nevezem. Hogy a vallásokban jelenlévő szenvedélybetegségek ellen ható potenciálokat, aktivizálható mechanizmusokat meghatározzam, az iszlám módszer helyzetelemzését szeretném elvégezni. Az iszlám módszer helyzetelemzésének kritériumai azonban a pogány arab társadalom alkoholizmusában szerepet játszó faktorai.

Hogy e kritériumokat, az arab társadalom szenvedélybetegségében szerepet játszó faktorokat meghatározzam, az iszlám előtti társadalom -tudatlanság időszaka, avagy pogány arab társadalom- helyzetét kell először elemezni a napjainkban leírt, tudományosan elfogadott szenvedélybetegségek kialakulásában szerepet játszó faktorok kritériumai alapján.[32]

Ezen elemzés tanulságát felhasználva írom majd le a 2.2. részben napjaink társadalmában is megfigyelhető a szenvedélybetegségekhez vezető faktorokat, bizonyítva ezzel, hogy a szenvedélybetegséghez vezető tényezők a középkor pogány arab társadalmában is ugyan azok voltak, mint napjainkban. Mivel a következő fejezetekben különös hangsúlyt szeretnék fektetni a spiritualitásra, a megfelelő probléma kezelési módszerekre és az ember életében jelenlévő célok jelentőségére, ezen tényezők hiányának jelentőségével a 2.3-as alfejezetben még kiemelten foglalkozom.


2.1 Az iszlám előtti arab társadalom helyzetelemzése

Az arabok az iszlám előtti időkben lelkes szeszgyártók, –kereskedők és fogyasztók voltak. A széles népréteget érintő alkoholizmus kialakulásáért felelős ma ismert szinte összes tényező adott volt az arabok iszlám előtti társadalmában.

Ilyen faktor volt például az arabok iszlám előtti társadalmára jellemző törzsi szerveződés és a bálványimádathoz kapcsolódó egészségtelen torz értékrend. Az egyéni és a törzsi büszkeség és annak megőrzése mindennél fontosabb érték volt. Hirtelen vérmérsékletűek voltak, hihetetlen mértékben torolták meg az apró, jelentéktelen előbb említett értékeket sérteni látszó megjegyzéseket [40]. Az uralkodó törzsi rendszert jellemzi a következő korabeli mondás: „Segítsd (törzs) testvéredet akár ő követ el igazságtalanságot, akár mások igazságtalanok vele” [Nadawi, 35, 66-70.old.]. Ez a hibás attitűd sok konfliktushoz, és értelmetlen, rengeteg emberáldozatot követelő háborúhoz vezetett. Ilyen volt például az akkoriban zajló úgynevezett szentségtörő háború, amely hosszú évek során keresztül dúl Mekkában.

Az előbbiekben említett értékeket tovább erősítette az arabok gyönyörű, híres és veszélyes versei. Sivatagban élő kereskedő népről lévén szó, olyan kultúrát kellett teremteniük, amelyet akárhová magukkal vihettek, és amelyhez minden forrás adott volt. Tekintve, hogy az arab nyelv egy hihetetlenül gazdag és különleges lehetőségekkel bíró nyelv, a költészet volt a korabeli arabok (ne felejtsük el, hogy ebben az időben még nem voltak az arabok kiemelkedőek az építészetben) kiemelkedő művészete. Büszkék voltak rá és nagy tiszteletben is állt. Ezek a versek, amelyek dicsérni, ugyanakkor szidni is tudtak egyben az Arab Világ minden szegletébe eljutottak, tehát információ forrásként is szolgáltak abban az időben, és mivel nagy tiszteletnek örvendtek nagyon könnyen népszerűvé is váltak. Könnyűszerrel válhatott tehát egyik pillanatról a másikra egy köztiszteletben álló törzs vagy személy, megalázott szolgává egy apró félreértés ill., egy belőle kiinduló háború, vagy akár egy jól sikerült közkedveltté vált vers miatt. Egy ilyen törzs tagja ezek után már soha sehol sem járhatott emelt fővel [36]. Az előbbiekben leírt társadalmi feszültséget, az átlag ember számára elérhetetlennek tűnő értékeket, ill. azok megőrzése felől való jogos aggodalmakat és kilátástalanságot, a társadalmi bizonytalanságot az alkoholizmushoz vezető legfontosabb makroszociális faktorok között tartja számon a szakirodalom [12].

A társadalmi bizonytalanságért és ezen keresztül az alkoholizmusért az arabok iszlám előtti társadalmában uralkodó családstruktúra (férj és feleség viszonya) is felelős volt. A nőkkel való embertelen bánásmód a következőkben nyilvánult meg. A nem örökölhetett a férje után. Házastársa halála után, hacsak nem volt a legidősebb fiú anyja, egy árucikk vált belőle, amit a legidősebb fiú örökölt, aki automatikusan asszonyává tehette, de akár pénzért feleségül is adhatta valakinek [4]. A férjnek joga volt büntetésből határozatlan időre bizonytalanságban tartani a feleségét. Nem vált el tőle, de nem is engedte meg neki, hogy a feleségeként éljen. Gyakori volt a válás, és a családalapítás is gyakran a szülők szeszélyén múlt. Az egészségtelen családstruktúra (férj feleség kapcsolat) és az alkoholizmus viszonyával számos szakirodalom foglalkozik [37].

A már említett családpatológiához jelentős mértékben hozzájárult a kor erkölcsére jellemző széles körben elterjedt és közkedvelt prostitúció, és promiszkuitás, amely - többek között a hatékony fogamzás gátló hiányában - elképzelhetetlen következményekkel járt [42]. A legbrutálisabb, és feltehetően a legkárosabb iszlám előtti arabokra jellemző szokás azonban a leány csecsemő élve eltemetésének bevett gyakorlata volt. A kivégzés sokszor az apa egyéb elfoglaltságainál fogva későbbre halasztódott. Gyakran akkor került sor rá, amikor a kislány már elég idős volt ahhoz, hogy átérezze a rá váró szörnyűséget. Az anyának és a fiúgyermekeknek ugyancsak át kellett élni ezt a hihetetlen mértékű lelki megrázkódtatást, amint testvérét, vagy gyermeküket élve eltemetik, és hallják, amint a gyermek hangja még egy ideig a föld alatt nyöszörög. Sok tragikus történet maradt fenn ebből a korból [36]. A nők kilátástalan helyzetének és stresszel teli életének ismeretében válik érthetővé a nők széleskörű alkoholizálása. A fiúgyermek is -akire az apa oly büszke volt- gyakran részesült durva, aggasztó, érzelem nélküli bánásmódban. Az előbbiekben vázolt család patológia közismerten kiemelkedő szerepet játszik a gyermek alkoholizmushoz vezető személyiségtorzulásában [45].


A kiemelkedően magas színvonalú ősi arab irodalom sok helyütt magasztalja az ősi arab isteneket, a mértéktelen alkoholfogyasztást, a szerencsejátékot és a törzsi rendszert. Ezen értékek szervesen összefonódtak a középkori pogány arab társadalomban. Az alkoholárusok, akiknek boltjai mindig nyitva álltak, nagy köztiszteletnek örvendtek [35]. A mértéktelen alkoholfogyasztás előbbiekben kifejtett pozitív társadalmi megítélése ill., annak szokásához kapcsoló társadalmi, nemzeti hagyományok és az azokhoz kapcsolódó szociális, szuggesztív effektus, amelynek eredményeként az alkohol a feszültségoldás szimbólumává válik, az alkoholizmus pszicho-szociológiájában komoly irodalommal bír [15]. Érthető tehát, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás miért volt olyan nagyon elterjedt [36].

2.2. Az elemzésből következő, a szenvedélybetegségek kialakulásában szerepet játszó faktorok napjaink társadalmában

Az előbbiekben bemutatott helyzetelemzés is utal az egyistenhit, továbbiakban hit és a szenvedélyektől mentes élet kapcsolatára, ill. a hit szerepére a szenvedélyektől mentes élet elérésére irányuló motiváció kialakításában. Más istenfélő társadalmakban is megfigyelhetjük, hogy a különböző kémiai függőséget kiváltó anyagok használatának irányába vonatkozó korlátokat az emberek többnyire betartották, mert fontos volt számukra, vagy féltek az isten vagy az istenség büntetésétől, egyebektől. Fontos mozzanat, hogy amióta úgymond kitört a racionalizmus, és megszűntek az istenek, elveszett a spirituális szimbolika, nincs mitől félni és ezzel a szerhasználat is egyre gyakoribb lett, az igények, óhajok egyre gyorsabb kielégítést követeltek. A spiritualitás hiányának szenvedélybetegségek kialakulásában betöltött szerepről a következő pontban szeretnék részletesebben beszélni.

Már az elemzés is illusztrálta, de egyéb szenvedélybeteg társadalmakban is fellelhető a feszültségek, ellentmondások, a gazdasági nehézségekből való kilábalások kilátástalansága (a szegények nyomorukat akarják elűzni). Itt kell említést tenni az iskolai környezetről is. Az iskolák nagy része teljesítmény – orientált, ezzel együtt nő a kimerültség és a feszültség, ami elvezethet a szerhasználat kezdetéhez. Ide tartozik az a közismert tény is, hogy az urbanizáció, a városba költözés elősegíti az alkoholizmus kialakulását. Itt kell megemlíteni a feszültség csökkentő hatással bíró segítő társas kapcsolatok hiányát, mint a szenvedély betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőt.

Az elemzés jól illusztrálta, hogy a lelki bajoktól (Pszichológiai kockázati faktorok), problémáktól való megszabadulás reményében az emberek saját szorongásukat, feszültségüket, rossz hangulatukat, ürességérzetüket szerették volna alkohollal oldani, és napjainkban is erre próbálják használni az alkoholt, dohányt vagy drogot. Ez utóbbiak kialakulásához az elemzésből is következő ideológiai eszmék hiánya vagy zavaros volta mindenképpen hozzájárul. Itt kell megemlíteni a komorbiditás fogalmát. A szenvedélybetegségek veszélyességének egy másik faktora ugyanis a depresszióval és szorongással mutatott, komorbiditása. Az ez irányú összefüggések nagyon fontosak, mivel ezek vezethetnek el a probléma mélyebb megértéséhez, ami nélkül nem léphetünk tovább a szenvedélybetegségek visszaszorítása terén.

Jelentős szerepe van a személyiségnek is, amely biológiai, szociológiai és pszichológiai tényezők együttes hatásának az eredménye. A személyiség fejlődésében nagy szerepet tulajdonítanak a genetikus tényezőknek (hajlam, akaratgyengeség ez utóbbit sokan megkérdőjelezik, test vegykonyhájának különbözősége), de jelentős szerepe van az előbbi elemzésben bemutatott kóros szocializációnak (Pszicho-szociális fejlődési visszamaradottság), a tágabb környezet intelligenciájának és családnak. (Családi kockázati tényezők): A nem megfelelő családi környezet (elvált, alkoholista, bűnöző, vagy éppen „elfoglalt”, jól szituált szülők gyerekei) csökkenti a gyermek tűrőképességét a frusztrációval szemben, és ebből a feszültségből pótló jellegű kapcsolatokkal igyekszik szabadulni.

A bemutatott elemzés is szépen illusztrálja az addikciót kiváltó szerek használatára csábító környezet és a pozitív társadalmi megítélés és a szenvedélyektől mentes élet motivációjának hiányának jelentőségét. (Kulturális hatások) Az élmények hajszolása a bemutatott elemzésben és napjainkban is pozitív megítélés alá esik. Megjelent ugyanis egy élményhiányos állapot, amit fel kell oldani. Kifogytunk az élményekből, és nem vigyázunk arra kellőképpen, hogy ezeket az élményeket más egyéb függő magatartáshoz nem vezető forrásból töltsük újra vissza, és az alkohol meg az összes többi drog ilyenfajta „gazdagító” hatását próbáljuk kihasználni. A fiatalokat jórészt egyszerűen csak a fiatalságból adódó, az új, az ismeretlen dolgok iránti fogékonyságból fakadó kíváncsiság, a gazdagok pedig unalmukat kívánják elűzni ilyen módon.

Ez (pl.: a barátok csábítása) kamaszkorban (10-18 év) különösen nagy jelentőséggel bír, hiszen a mindent kipróbálni akaró fiataloknak nincs kellő veszélyérzetük, felelősségérzetük. Azt hiszik ezáltal gyógyítani tudják pszichés zavaraikat, képesek harmonizálni labilis személyiségüket, túl tudnak lépni a nehézségeken. Ez különösen kifejezett, ha hiányzik belőlük a magabiztosság és a jó és rossz közötti különbség tétel képessége [5].

Ugyancsak itt kell megemlíteni a kortárshatást és a legjobb barát effektust, amelyek a serdülőkori szenvedélybetegségek legfontosabb meghatározó tényezői. A szenvedélybetegségek iniciációja is legtöbbször baráti társaságban történik, egyfajta modern beavatási rítus formájában. A kortársak szerepe ezt követően a magatartás megerősítésében tovább folytatódik, és az esetek egy jelentős részében a fiatal végül pl.: dohányozni fog és ezt a káros magatartást egész életén keresztül viseli.. Minél több szenvedélybeteg, pl.: dohányzó barátja van a fiatalnak, annál erősebb a kortárshatás is, különösen erős az ún. legjobb barát hatása (best friend effect). Megfigyelték, hogy a szenvedélybeteg, pl.: dohányzó baráttal rendelkező fiatalok a legtöbb esetben maguk is szenvedélybetegek, pl.: dohányosok lesznek, ha pedig egy újonnan választott legjobb barát szenvedély beteg, ők maguk is nagyobb eséllyel szoknak rá az adott szenvedélybetegségre. Mind a kortárshatásban, mind pedig a legjobb barát effektusban többnyire érzelmi hatások játszanak szerepet, az elfogadottság ugyanis nagyon fontos a fiatalok identitáskeresésében, ehhez pedig az együtt elszívott cigaretta, vagy szedett drog, vagy elfogyasztott alkohol mediátorként funkcionálhat.

Az addikció kialakulását befolyásoló pszichikai jelenségek közül itt ki kell emelni az önbizalom (self-esteem) és a kompetencia (self-efficacy) kérdéskörét, mint egyéni pszichikai jellemzőket. A vizsgálatok szerint az egészséges önbizalommal felvértezett fiatalok, akik képesek az adott helyzetekben kompetens viselkedésre, kevésbé hajlamosak dohányzásra, vagy más szenvedélybetegségre. Ha longitudinális vizsgálatban vizsgálódunk, amikor a kezdeti paramétereket is tesztelni tudjuk, kiderül, hogy eredetileg a később dohányzásra rászokók rendelkeztek kisebb önbizalommal, és gyakran a szociális készségek deficitjével is.

A gyenge problémakezelési technikák, (kudarcérzés) miatt megjelenő szorongás kapcsán a kóros szer használatot (dohányzás, alkohol vagy drogfogyasztást) gyakran a stresszkezelés és a konfliktusmegoldás kóros módjaként említjük.

2.3. A szenvedélybetegségek kialakulásának mechanizmusa

Mivel a következő fejezetekben különös hangsúlyt szeretnék fektetni a spirituali-tásra, egészségtelen formáló elhatározásra, a pozitív elismerő lemondásra, a megfelelő probléma kezelési módszerekre, és az ember életében jelenlévő célok jelentőségére, a drive redukcióra, előzetes premorbid személyiség torzulásokra, ezért a jelen alfejezet-ben ezen tényezők szenvedélybetegségek kialakulásában játszott szerepét szeretném részletezni.

A szenvedélybetegségekhez vezető személyiség torzulásokkal, amelyek tulaj-donképpen a szenvedélybetegségek elő stádiumának tekinthetők. Olyan közös személyiség torzulás ez, amely szinte az összes szenvedélybetegségnél jelen van, és az adott helyzettől és környezettől, pszicho-szociális, szociokultúrális tényezőktől függ, hogy mely szenvedélybetegségbe fog folytatódni.

Ezen önkárosító, dependens magatartásokban az a közös, hogy kezdetben mind kellemes érzésekkel töltenek el bennünket, azáltal, hogy a hangulatunkat jóvá változtatják. Minden feszültség, szorongás és problémás ügy időlegesen félre tehető, amint felvesszük a hangulatbefolyásoló magatartást. (Ösztön-én előtérbe kerülése.) Valószínű, hogy a károsodott személyiség egy hosszabb perióduson át keresi azt a viselkedésformát és életmódot, amelyben a lehető legkisebb belső feszültséggel képes létezni [12]. Szociális hatásoktól függ, hogy végül milyen magatartás felé fordul. Hangulatjavító magatartással természetesen függőnek nem tartott személyiségek is élnek. (Pl.: a mi fogyasztói társadalmunkban, hányan megyünk el vásárolni valamit, amire egyébként nincs is szükségünk csupán azért, hogy a hangulatunkat jobbá tegyük.) Ez természetesen még nem kóros, csupán akkor lesz az, amikor az egyénre és környezetére nézve káros, uralhatatlan szenvedéllyé válik.


Itt kell megemlíteni a viselkedés társasjáték elméletét [39]. Eszerint valamennyi társas tevékenységben felismerhető egy közös szerkezet, a vetélkedő társasjáték mechanizmusa. Minden tevékenységben van cél, a célok elérését szabályok kötik, a célok felé vezető úton különböző tételek vannak: egyes személyekkel együtt kell működni, másokkal szembe kell szállni, hogy a cél elérhető legyen ill., hogy a kockázat minimálissá váljon. A tevékenység során feszültség fut fel a személyiségben, amely később megoldódik levezetődik (drive redukciós elmélet). Ez a feszültségoldás a „játék” (amely a legkomolyabb emberi ügy éppúgy lehet, mint tényleges társasjáték, sakk vagy kártya) fő motivációja. A „játszmákat” a személyiség csoport atmoszférában tanulja és szereti meg. (reference group) Az alkoholfogyasztás és más feszültségoldó magatartás nagyszámú társas „játszma” kellékei. Minden személyiségnek tág játékrepertoárja van, ebben helyet foglalnak a foglalkozási szerepek, emberi kapcsolatok, gazdasági vállalkozások, stb. játékai –a nyíltan időtöltő és szórakoztató játékok mellett. Az egészséges személyiségben a játékok között egyensúly és a kultúra által előírt rangsor van. A szenvedély úgy áll elő, hogy a rangsorban valamely játékforma előtérbe kerül, az a személyiség energiáit leköti, és a személyiséget más játékból kivonja. A szenvedély destruktívvá a nagy társadalmi értékű társasjátékból való kivonódás révén válik. Erre példa a szociális ivó, aki az alkohollal összefüggő játékait egyensúlyba tartja egyéb kötelező játékformáival, míg az alkoholista már csak egy játékra szűkül be. A játék örvényszerűen vonja magával, szenvedéllyé válik. Egy ponton a személyiséget érhetik olyan hatások, amelyek a megszokott és nagy kielégülést okozó játékokban akadályozzák, ilyenkor a szenvedélybetegség kialakulása meggyorsulhat. E hatások válnak a függő betegségek populáris „okaivá”, hogy azért használja a hangulatjavító magatartást, mert a felesége otthagyta, vagy mert lelki megrázkódtatás érte valamilyen kapcsolatában, vagy munka helyén [12].

A hit jelentősége Adrian van Kaam* szerint az úgy nevezett elsődlegesen formáló elhatározásban nyilvánul meg. Ez minden dolog kialakulására (a világ és ezzel együtt az ember kialakulására, és ezen keresztül az ember világban elfoglalt helyére, szerepére, az emberi élet értelmére) vonatkozó rejtélyhez való hozzáállás. Az ember ugyanis tudatosan vagy tudattalanul elhatározza, hogy véleménye szerint a mindent kialakító rejtély pozitívan,(a továbbiakban ezt egészséges primorhoidális alakító elhatározásnak fogom nevezni) negatívan, avagy közömbösen (a továbbiakban ezt egészségtelen primorhoidális alakító elhatározásnak fogom nevezni) viszonyul-e a világhoz, és ezáltal az emberi létezéshez. Azt mondhatjuk tehát, hogy a spiritualitás létezésünk egy formája, amely szerepet játszik abban, hogy értelmes választ találjunk a világ és ezáltal életünk alakulásának rejtélyére. Az egészségtelen spiritualitás az egészségtelen elsődleges formáló elhatározással kezdődik, amelynek lényege és eredménye az, hogy az illető számára az emberi lét, így saját léte is értelmetlen lesz. Ez pedig komoly hatást gyakorol a bennünk lévő szorongásra. Másképp fogalmazva a világot alakító rejtély felől való aggódás már önmagában is szorongást kiváltó faktor, amely fokozza a fájdalmat, szenvedést és a megsemmisüléstől való félelmet. A szuperego és az énideál ezáltal gyengébb alapzatra épül. A valóság végül negatív értelemmel telik meg. A „világot alakító rejtély” felől való aggódás fokozza a minden emberre jellemző minimális szorongást, ill. annak elviselését gátolja. Ezen felül a szenvedélybetegekre jellemző autonómia attitűd feltehetően akadályozza a másodlagos megküzdési módokat, és ezáltal a személyiségfejlődést és a transzcendenssel való kommunikációt, és így a hozzá való kapcsolódást. Mindezek eredménye, hogy az illető az élete során kevésbé lesz képes a már említett pozitív lemondásra. Az egészségtelen spiritualitású ember számára a valóság időnként egy értelmetlen ill., negatív értelemmel bíró, többnyire értéktelen, átláthatatlan, szorongással teli, időnként nehezen elviselhető összevisszaságot tükröző valós élmény, amin nem lehet változtatni, amit lehetetlen kontrollálni. Ez a valós élmény lesz magatartásának egyik mozgatója, ami miatt hangulatváltoztató magatartást vesz fel. E viselkedés azonban egy önmagába zárt rendszert teremt, amely akadályozza a „nyitott párbeszédet”, amely a transzcendens megismeréséhez ill., a másodlagos megküzdéshez szükséges, és ily módon a hangulatváltoztató magatartást erősíti.


Az imént említett enyhe személyiségtorzulás akkor válik igazán fenyegető veszéllyé, amikor az egyénnek komoly, fájdalmas tapasztalatai vannak, hosszantartó ne-héz élethelyzetben van. E kontrollvesztés lelkiállapota egy alapvető veszélyeztető ténye-ző, amely rendkívül személyes, és az értékrendtől függ [25]. (Az egyén egészségtelen primorhoidális formáló elhatározásának és autonómia attitűdjének hatása a helyzet mi-nősítésében.) Feltehetően a nehéz élethelyzet, az egészségtelen primorhoidális formáló elhatározás ill., az ennek hatására kialakuló sajátosságok, az autonómia attitűd, (a má-sodlagos kontrollt akadályozó tényezők) és egyéb pszicho-szociális faktorok hatására; viselkedésére ösztön énje nagyobb befolyást fog gyakorolni. Az állatok ösztönével összhangban, törekvésének legfőbb célja az lesz, hogy elkerüljön mindenféle fájdalmat, lecsökkentsen mindenféle szorongást. A probléma akkor válik láthatóvá, amikor egyetlen, hangulatváltoztató magatartásához kapcsolódó játékra beszűkülve, annak rabjaként, viselkedése nem összhangot, hanem összevisszaságot fog eredményezni.

Az előbbiekben elmondottak érzékletesen tükröződnek egy A.A. tag következő vallomásában:

„A világ érdektelen volt számomra…tudom lelkem ellen küzdve éltem, felemás módon…Függetlennek tartottam magamat a világtól. A hit érthetetlen volt számomra. A kritikus élethelyzetekben képtelen voltam értelmesen viselkedni. Le akartam győzni magamban éppen azt, ami emberi bennünk! A lelkemet titkoltam, a jót szégyelltem.

A lelki ébredés hazatalálás. Értelmessé válik az eddigi káosz, nyugalommá a feszültség. Nem zavar az elmúlás, szabaddá vagyok. Otthon érzi magát az ember a világban, így természetes, hogy nemcsak belépése van a létezésnek, hanem ki is lépünk belőle. Lelkem végtelenné válik. A testi valóság – és vele kapcsolatos mindenféle történés –előbbre vivője a lelkiség fejlődésének. A szellemi lét megtapasztalása a lelket fölemeli. Az anyagi világ végtelen gazdagsága lélekkel bíró ember létezését teszi lehetővé, minél kevesebbet tud ezekből látni annál értelmetlenebb létezése. De ha a lelki érzékenységét, biztonságát elveszíti, akkor nincs módja emberként élni.

Hitet elutasító ember nem tud helyesen élni…Ez a szeretet és lelki emelkedettség nélküli élet a kárhozat…A lelki béke keresése a reménység vigasztalódás útja, most már ezen járok. S talán nemcsak megmenekülök, hanem hazatalálok” [2]


3. A hitben rejlő a szenvedélybetegségekkel szemben hatásos potenciálok

Ebben a fejezetben a hitben rejlő a szenvedélybetegségekkel szemben hatásos potenciálokat próbálom meghatározni az iszlám módszerének helyzet elemzésével (ezt tartalmazza a 3.1-es alfejezet). Az elemzéshez szükséges kritériumok, vagyis a pogány arab társadalomnak alkoholizmusban szerepet játszó faktorainak meghatározását a (2.1-es részben) a pogány arab társadalom alkoholizmusának helyzetelemzése szolgáltatta.

A következő alfejezetben (3.2.) helyzetelemzésből fakadó tanulságokat, elsősorban a hit ill. az ima egészséges elsődleges formáló elhatározás, pozitív elismerő lemondás, ennek problémákkal való coping mechanizmusokban, felettes én, és ezáltal a szenvedélyektől mentes élet megteremtésére irányuló motiváció és drive redukció visszaszorításának kialakításában játszott szerepét részletezem.

A következő alfejezetben (3.3.) az iszlám módszerének helyzet elemzésének eredményét ill. annak tanulságát (3.2. alfejezetben) kritériumként felhasználva végzek összehasonlító elemzést az anomim szervezetek és az iszlám módszere között, amelyek között fellelhető hasonlóságok arra utalnak, hogy lehetséges olyan potenciált és módszert találni az iszlámban, amelyet kellő bölcsességgel a nem muszlim világban is sikeresen alkalmazhatunk a szenvedélybetegségek megelőzésének területén. Ez azért fontos, mert az iszlám világban ritkább a drog és alkoholfogyasztás, mint Európában.

3.1 Az iszlám alkoholizmussal való sikeres megküzdésének története, és annak helyzetelemzése

Míg az iszlámra át nem tért araboknál jellemző az alkoholizmus és szerencsejáték, a kialakuló iszlám társadalomban, Medinában fokozatosan eltűnt az alkoholizmus és a szerencsejáték. Minden bizonnyal tehát az iszlám volt az, amely ezt a szinte folyamatos és nagymértékű alkoholfogyasztástól és szerencsejátékaitól megrészegült, prostitúciójáról, hevességéről elhíresült, gőgös csürhe bandát [40] antialkoholista, házasságon kívüli nemi kapcsolatoktól távol maradó, igazságos, Isten előtt alázatos, szerény, jól szervezett néppé formálni. Ez az iszlám által kikovácsolt nemzet aztán rövid időn belül a világ kulturális, gazdasági és politikai szempontból is vezető hatalmává vált, amely tudományos kincseivel is sokat adományozott a világnak ill., sokáig a tudományos világ reflektorainak középpontjában állt.

A következőkben azokat a főbb tényezőket szeretném kifejteni, amelyek feltehetően szerepet játszottak az emberek személyiségének hihetetlen mértékű átformálásában és az alkoholról való leszokásban.

Az alkoholra vonatkozó első koráni utalások a mekkai időszak vége felé nyilatkoztattak ki. Az iszlám a muszlimokat (akik nagy része akkor még arab volt) fokozatosan, három év alatt, először lazább megszorításokkal, majd pedig egyre keményebb előírásokkal, végül pedig teljesen – a minimális mennyiségű alkoholivást is tiltó paranccsal - szoktatta le az alkoholról. Azonban az alkohol betegek terápiája nem az alkoholra utaló első Korán idézetek eljövetelével vette kezdetét. Mint az közismert, az alkoholról való leszokásban kiemelkedő szerepet játszik a belső motiváció. Attól kezdve, hogy valaki felvette az * Azzal, hogy az arabok a kétség halvány árnyéka nélkül hittek, egyben az új társadalmi normák alapjai is lefektetődtek, ugyanis ez adott alapot annak, hogy később teljes egészében alávethessék magukat A Mindentlátó - Mohammed próféta (IÁLR - Isten áldása legyen rajta)** által közvetített - parancsának, amely egyben az új társadalmi normák elfogadását is jelentette. Vagy másképpen azután, hogy a bálványimádatba vetett hitet az iszlám teljesen lerombolta, a régi romlott társadalmi normák terebélyes fájának gyökerei lettek kivágva. Ezután a régi társadalmi normákat már csak, mint egy haldokló fa elszáradt ágait könnyen levághatta az iszlám. Ezen szilárd hitre, életfelfogásra épülő életmódjának, teljes, egészséges új társadalmának, ez utóbbi újszerű moráljának, egyike volt csupán az alkoholtól való távolmaradás. Az első 13 évében kinyilatkoztatott sugallatok ezen hit sziklaszilárd megalapozására irányultak és gyökereikben változtatták meg az embereket.

E sziklaszilárd hit és iszlám szerinti életfelfogás –amely egyben magát az emberképet is átformálta- az előbbiekben említett új, probléma- és érzelemközpontú stratégiájú konfliktuskezelésre, kognitív átstrukturálásra képes személyiséget hozott létre. Az ilyen személyiség aztán az először aktív cselekvéssel kontrollálhatatlannak vélt szituációkon elsődleges és másodlagos coping mechanizmusok segítségével anélkül képes keresztül jutni, hogy valamilyen szenvedélybetegség ill. tágabb értelemben pszichoszomatikus betegség áldozatává válna [26]. Tehát véleményem szerint e személyiség kifejlesztése nagyon fontos védőfaktort jelent a szenvedélybetegségek kialakulását illetően. E 13 év tehát a korabeli arabokat alkoholizmushoz vezető pszichológiai problémáik megszüntetésével is előkészítette az alkoholról való leszokásra.

Ezen 13 év alatt ugyanakkor a szenvedély betegségek kockázati tényezőinek jelentős része, mint például a tudatlanságból adódó hagyományok is felszámolásra kerültek. Ezek legjelentősebbike az arab családok bizonytalanságát okozó tényezők, amelyek közül számosat megszüntetett. Így tehát az araboknál az *

Ezen túlmenően sok más családi és női szerepet és struktúrát érintő problémát megszüntetett, hogy csak néhányat említsek: megtiltotta a házasságon kívüli nemi kapcsolatokat, megengedetté vált a nőknek hogy a maguk számára férjet válasszanak, joguk lett örökölni és a halott apa feleségének fiára történő öröklődése is szigorúan megtiltatott (ezek a szabályok természetesen gyakorlatban is megvalósultak), míg ezek azelőtt elképzelhetetlenek voltak.

Nagy hangsúlyt fektetett a gyermeket körülvevő biztonságot sugárzó, szerető család kialakítására, amely a régi társadalomból ugyancsak hiányzott. A Próféta tanítólag kritizálta azt az embert, aki azt mondta, hogy még egyszer sem puszilta meg a fiát. Az iszlám nő, gyermek ill., családvédelmi programjának részletes bemutatása túlmutat ezen dolgozat keretein. Itt csupán csak néhány ezzel kapcsolatos példát említettem, hiszen mind az alkoholizmus kifejlődését, mind az alkoholisták bizonytalan jövőjének kibontakozását illetően a család alapvető szerepet játszik [46].

Az iszlám előtti Arábia társadalmi bizonytalanságáért és ezzel az alkoholizmus kifejlődéséért felelős fanatikus törzsi háborúkat és rendszert a Korán az emberek származástól független egyenlőségéről szóló verse alapjaiban ingatta meg: „Ti emberek! Férfitől és nőtől teremtettünk benneteket s /törzs/szövetségekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy /leszármazásotok alapján/ ismerjétek meg egymást! Allah előtt /azonban/ az a legnemesebb közületek, aki a legistenfélőbb. Allah /mindent/ tud és /mindenről/ tudomása van.” (Korán 49:13)

Az iszlám alapját képző napi öt kötelező közös ima (istentisztelet) is jelentős szerepet játszik az alkoholtól való távol maradásban. A leírhatatlan boldogság, nyugalom, amit az ima nyújt, és ezzel együtt a spirituális transzcendentalitás általános érzése ugyanis teljesen összeférhetetlen a részegség vágyakozásával. Emellett az ima erőt is nyújt a bűnös dolgoktól való távolmaradáshoz. Ha az imára a transzcendentális meditáció (T.M.) szempontjából tekintünk, akkor az ima különleges megvilágításba kerülhet, ugyanis számos orvos beszámolt az alkohol betegek terápiájában alkalmazott TM nagy fokú hatékonyságáról [20]. Ha T.M. jótékony hatásait a feltételezéseknek megfelelően bizonyos szavak ismétlésének (mantra) tulajdonítjuk, melynek során az egyén belemerül a mély meditációba, akkor a napi 5 ima minden bizonnyal hasonló pszichológiai segítséget nyújt a gyakorló muszlim számára. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a napi ötször az imákat követően az átlag muszlim legalább 33-szor ismétli meg az „Allahu Akbar” (Isten a leghatalmasabb) szót, mialatt Isten hatalmasságáról elmélkedik. Ezt követően ugyancsak 33-alkalommal ismétli meg az „Elhemdullile” kifejezést, vagyis, hogy Hála Istennek és ezután újabb 33-szor ismétli meg, hogy a „Szubhan Allah”, vagyis Magasztaltassék Allah. A Korán megnyitó, első versét pedig minimum 17-szer mondja el egy nap. Az iszlám imádkozásának számos jótékony hatása van, amelyet napjaink kiemelkedő orvos kutatói, mint pl. az USA-ban élő Dr. Ahmed Kadhi és hazánkban élő Dr. Anwar Aimen is tanulmányozott experimentalis módszerekkel, ezek bemutatása azonban túlmutat ezen dolgozat keretein. Jelen bekezdésben az imádság jótékony, alkoholról való leszokásban nyújtott segítő hatására a T.M. szempontjából kívántam rávilágítani, bemutatva ezzel az ima szerepét a muszlimok antialkoholista magatartásának fenntartásában ill., a leszoktatásában.


Az ima ezen folyamatban játszott másik jelentős szerepe a Korán azon tanításában nyilvánul meg, amelyben Isten megtiltja, hogy valaki részegen végezze el az imát. Ez egy nagyon izgalmas parancs, amely kitűnő modellként szolgál arra, hogy bemutassuk, hogy miként hat a csoportnorma és egy meglévő, már belsővé vált felsőbbrendű érték egy –azelőtt pozitív, de most- negatívvá váló érték, az alkoholizmus elvetésének belsővé alakítására. E parancs ugyanis nemcsak a részegséget magát tiltja (ha valaki berúg a kijózanodásáig legalább egy imát ki kell hagynia a napi öt imából), hanem azt az iszlám egyik jelentős, a muszlimok számára oly kedves és nagy boldogságot jelentő pillérével az imádsággal állítja szemtől szembe. A krónikus alkoholisták minden bizonnyal ebből meríthettek erőt (ez kényszeríthette őket) alkoholról való leszokásukhoz. Azonban itt egy másik jelentős pszichológiai ill. társadalmi hatást is meg kell említeni, mégpedig a szégyenérzetet, ami egy részeg emberben keletkezett, amikor a társai a napi öt kötelező közös imáról való távolmaradása okaként komoly betegséget feltételezve meglátogatták, és azt tapasztalták, hogy a részegsége miatt nem tudott részt venni e jelentős eseményen. Az ilyen ember sokat veszthetett az otthoni és a medinai társadalombeli presztízséből, ugyanakkor a vallásos testvériség barátságos befolyása és a csoport kényszer átsegítette ezen a nehéz perióduson. Az előbbiekben illusztrált szociális támogatás gondolata tehát rámutat a következő leszokásban jelentős tényezőre, mégpedig a csoport közvéleményre és kohézióra, amelynek kapcsán mindenképpen meg kell említeni a hasonló faktorokat alkalmazó Anonim Alkoholisták szervezetét.

Ahhoz, hogy a társadalomban rejlő meggyőző erők faktorait megértsük mindenképpen tudnunk kell, hogy az újonnan létrejött állam alapja az iszlám testvériség volt. Az iszlám mekkai üldöztetése miatt csupán A Könyörületes szeretetének elnyerése végett Medinába vándorló, vagyonukat hátrahagyó mekkaiak, és az * versében az igazakként és a boldogulókként tesz említést róluk.

E társadalom komoly hatást gyakorolhatott egy korabeli alkoholistára azáltal, hogy beláttatta vele a hibáját és elfogadtatta vele a többség meggyőződését. Számos tanulmány mutatja a hatékonyságát az efféle társadalmi meggyőzésnek [30]. Ismerve ezt az erős összetartást, Mohamednek engedelmeskedő közvéleményt, és a Próféta által közvetített isteni vezetést, amelyek fontos szerepet játszanak abban, hogy a csoport teljesítse a nekik szánt tanítást, érthetővé válik, hogy a medinai iszlám állam muszlimjai, hogyan voltak képesek ilyen kollektív engedelmeskedésre az alkohol tiltását illetően.

Az imént említett társadalmi hatáshoz járult hozzá a napjainkban alkalmazott viselkedés terápiából már ismert averziós terápia. Ehhez többféle eszköz volt használatban. Mohamed próféta azt parancsolta, hogy az elkövetőt megüssék, máskor azonban azt mondta a társainak, hogy dorgálják meg, megint máskor földet dobot az elkövető arcába. Ugyanakkor arról is tudomásunk van, hogy a Próféta megóvott egy alkohol ivásért már többször elkapott embert a szidalmazástól, nehogy segítséget nyújtsanak az ördögnek, hogy az elkövetőt további bűnözésre ösztökélje. A fizikai büntetés sem volt mindig azonos. Volt amikor csak gyengébben verték meg az elkövetőt kézzel, papuccsal, ruhával, de olyan is volt, hogy pálcával, vagy pálma fával próbálták leszoktatni az elkövetőt. Tehát amint látjuk a kirótt büntetések nagyon változatosak voltak [22].

Az iszlám tehát kétféle módszert alkalmaz az alkoholfogyasztás kontrolljára ill., a tőle való távolmaradás megőrzésére. Az első egy erős társadalmi hatás, ami abból állt, hogy beláttatta az elkövetővel hibáját és elfogadtatta vele a többség meggyőződését, ez számos modern kutatás szerint egy igen hatékony csoport kényszer [30]. A második pe-dig a napjainkban is ismeretes undort kiváltó fizikális stimuláció, azaz, az előbbiekben leírt büntetés. Célja, hogy megmutassák az elkövetőnek a hiba komolyságát és a tett mélységes elvetését amellett, hogy maguk a büntetések az undort kiváltó fizikális sti-muláción alapultak. Megjegyzendő, hogy a viselkedés terápiában használt elektromos á-ramütés ill., alkohol undort kiváltó gyógyszerek alkalmazása sem jelent finomabb keze-lési módot. A fizikai büntetés hatásosságát a nyilvános megalázás miatti szégyen tovább fokozta. Ismerve, hogy az iszlám ezen két módszert alkalmazta, világossá válik, hogy miért voltak olyan változatosak a büntetések. Ennek oka, az volt, hogy az első módszer a pszichikai csoportnyomás és a társas nevelés bizonyos időben erősebb volt, így kevés-bé volt szükség a fizikai büntetésre. Mikor azonban a muszlimok kevésbé voltak pszi-chikailag motiváltak az alkoholtiltást illetően, s így az imént említett hatások kevésbé érvényesültek, a fizikai büntetés meggyőzésének eszközét kellett fokozottabban igénybe venni.

Gyakran említik, hogy a büntetéses jellegű viselkedés terápiában nagy szerepe van a büntetés fájdalmasságának, az averzió bűntettel való kapcsolatának és a büntetés és tetthez viszonyított precízebb időzítésének [24]. Ha egy ilyen jellegű társadalmat nézünk, ahol egy alkoholfüggőségtől szenvedő ember időnként visszatér az alkoholhoz, véleményem szerint egyfajta büntetés, szenvedés már az elkövetés előtt, a szándék elhatározásának pillanatától kezdve érvényesül. Ez a szenvedés pedig nem más, mint egyfajta lelkifurdalás* ami a bűnös szándék elhatározásának pillanatától dolgozik a hívőben és egészen a bűnös tett abbahagyásáig, megbánásáig, Istenhez való visszatérésig tart. Ez mind pszichikailag, mind pszichoszomatikus tünetei miatt egy testileg is igen megterhelő időszak. Amint láthattuk tehát e büntetés időzítése minden lehetséges külső averziónál precízebb és tetthez való kapcsolódása is sokkal erősebb és pszichológiai, pszichoszomatikus szempontból is igen fájdalmas büntetés.

Végül pedig ne felejtsük el a meglévő erős társadalmi felelősség igen komoly hatását, amely abból állt, hogy csírájában még azelőtt fogta meg a problémát, hogy az illető saját magát és egész családját tönkretette volna részegeskedésével. Azzal hogy magát az ivást tiltotta meg a társadalom, az emberek nem engedték, hogy közülük bárki is alkoholt igyon, és ezzel elindulhasson lefelé a lejtőn, ugyanis ez az egész társadalom ügye volt. (Ha egy ember alkoholista, azzal az egész családját tönkre teszi, és ezzel végül is hosszú távon valamilyen szinten az egész társadalom károsodik.)

Az újdonsült muszlim társadalom, amint készen állt az antialkoholizmus bevezetésére azonnal rendszabályba lépett ez az intézkedés egy Istentől jövő parancs formájában, még mielőtt tömeges visszaesésekkel kellett volna számolni. Ez több szempontból is nagyon fontos volt, ugyanis megszüntette a lehetőséget, a felbujtást és a rossz példát, amiket az alkoholizmus fő okaiként tartanak számon [34]. Gazdasági oldalát tekintve azzal, hogy az fokozatosan tiltotta meg az alkohol fogyasztását lehetőséget adott az ebből élőknek, hogy átálljanak és valamilyen más megélhetési forrást keressenek maguknak. Az alkoholhoz kapcsolódó összes tevékenység megátkozása ugyancsak az alkoholgyártásban gazdaságilag érdekelteket kedvetlenítette el foglalkozásuk további űzésétől. Ezáltal az alkohol fogyasztás növelése már gazdaságilag sem volt érdeke senkinek, amely a megelőzés, és a visszaesések megakadályozásában jelentős szerepet játszik, főleg napjaink reklámokban úszó világában. Ehhez adódik még hozzá a szer elérhetőségének nehézsége [46], ami az iméntiekből egyértelműen következett.

3.2 Az elemzésből levont elsősorban a kezelés során alkalmazható tanulságok

Jelen részben az elemzésből levonható elsősorban a kezelés során hasznosítható tanulságok: az Egy Isten hit jelentőségével, transzcendencia, a pozitív elismerő lemondás, az ima és annak másodlagos coping mechanizmusban betöltött szerepével, és a leszokásra irányuló motiváció, új társas játékformák kialakításával és a drive redukció visszaszorításának kérdésével szeretnék foglalkozni. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az iszlám módszerének elemzéséből levont tanulságok kapcsán legalább említés szinten ne beszéljek a család stabilizálására irányuló törekvések, a társadalmi bizonytalanság és igazságtalanság enyhítésének, a csoportnorma, az iszlám testvériség, avagy a segítő társas kapcsolatok, a csoportkényszer, szociális támogatás, szociális háló, az averziós terápiák, erős társadalmi felelősség, teljes absztinencia fontosságáról. Ugyanis ezek is mind jelentős szerepet játszhatnak a szenvedély betegek gyógyításában ill. a megelőzésben. Ezek jelentőségéről ill. az ezekből levonható tanulságokról a következő, 4. „Megelőzés” című fejezetben írok.

A „2.3. A szenvedélybetegségek kialakulásának mechanizmusa”-című részben beszéltem a patológiás és az egészséges primorhoidális elhatározásról és a patológiás és az egészséges spiritualitásról ill. transzcendenciáról. Az iszlám megjelenése tehát egészséges primorhoidális elhatározás ill. az egészséges spiritualitás, transzcendencia megteremtésén keresztül alakította ki a kor emberében a transzcendensbe vetett hitből fakadó nyugalmat, teremtette meg a pozitív elismerő lemondást. Ez egyrészt segíti a másodlagos megküzdési mechanizmusokban, másrészt önmagából adódóan az addiktív potenciál hiányát is jelenti, azaz egyfajta védelem és gyógyulási esély az addiktív megbetegedésekkel szemben. Szükséges hozzá az a képesség, ami megengedi és bátorítja a transzcendens és az események aktív képzelő megértését a „nyitott interakción” keresztül. Ez lesz a személyiség alakító és erősítő faktora. A továbbiakban ezt a gondolatot kívánom részletesen kifejteni

Mint ahogyan azt korábban kifejtettem, az egészséges spiritualitás a transzcendens felé való „pozitív, elismerő lemondással” jellemezhető. Az iszlám tartalmazza az egészséges elsődleges formáló elhatározást. Ugyanis az iszlám szó maga az arab megadás, engedelmesség ill. béke szóból származik. Ez egyben tükrözi az iszlám lényegét: A Mindenható Teremtő Könyörületes Istennek (parancsainak, ahogyan azokat a Koránban kinyilatkoztatta) való engedelmességgel elnyerni a lelki békét.

Az élet tehát megtelik értelemmel, hiszen a legfőbb cél: Az Irgalmas Mindentudó Isten szeretetének, az Éden örök kertjeinek elnyerése, és a Pokol tüzétől való távolmaradás. Az iszlámban az Istenbe vetett hitnek része, hogy a muszlim elfogadja, hogy Isten az, aki meghatározza, hogy az egyén sírni vagy nevetni fog, gazdag avagy szegény lesz, sikeres avagy sikertelen lesz. Természetesen ez nem nélkülözi, hogy az ember Isten segítségével és akaratával aktívan igyekezzen feltett célja felé. De annak ellenére, hogy a Bölcs szabad akarattal és választási lehetőséggel ruházta fel az embert, a világon minden Isten akaratával történik [6].

A múltban megtörtént eseményeket nem lehet megváltoztatni. A múlt ellen harcolni, a megtörtént eseményeket meg nem történté tenni, azok utólagos kontrollálásával próbálkozni (depressziósok idősíkja megváltozik - jelenből a múltba irányul), vagy hangulatunk változtatása érdekében életünket kórosan befolyásoló magatartást felvenni nem más, mint Isten, a teremtmények Ura akaratának el nem fogadása, Isten elleni lázadás. Ez pedig az iszlám szerint igen nagy hiba.

Ebből következően az * Ez az, ami alapot ad a „pozitív, elismerő lemondásra”, a komoly szorongáscsökkentő hatással bíró másodlagos coping mechanizmus és ezen keresztül az oki megküzdés megvalósítására. Mindezek termékenyen járulnak hozzá a nehéz élethelyzetekkel való megküzdés során megfigyelhető kognitív átstrukturáláshoz. Ily módon vesz részt a spiritualitás személyiségünk aktív fejlesztésében és a problémákkal való megküzdésben [44].

A muszlim egy olyan ember, aki népszokásaitól függetlenül az isteni útmutatásban meghatározott irányelveket próbálja megvalósítani élete során. A tökéletes iszlám tehát az istenfélelem (Istennek való engedelmességgel elkerülni Isten haragját és elnyerni szeretetét) állandó jelenlétét eredményezi. Ez a hit lesz végül felettes énje, amely mentén énideálja kialakul, amely ebből következően szilárd alapokra épül, és a muszlim hívő belső értékévé válik. Így válik az isteni útmutatás a muszlim saját belülről jövő életcéljává [3]. Mivel ennek része a szenvedélyektől mentes élet, mindent meg fog tenni, hogy ezeket elkerülje. Másrészt mivel az útmutatás az élet minden területére kiterjed, igyekezni, fog annak helyt állni az élet minden területén és ezáltal ki fogja alakítani a korábbiak során már említett új társas játékformákat. És íme a szenvedélybetegségek kezelésében és megelőzésében olyan fontos faktor a motivátió és a drive redukció visszaszorítása.

Az élményszerű transzcendencia a muszlim ember életének természetes velejárója. A hívő az Isten jelein való önerősítő elmerengés, a napi öt ima, az Istenre való állandó emlékezésből merít erőt, energizálja saját magát, csökkenti szorongását és erősíti meg felettes énjét. Ez az energizálás véleményem szerint abból fakadhat, hogy Isten jelei pozitív értékeket jelentenek a hívőnek. Az * és így Isten jelének tekinthető. Így telik meg a körülöttünk lévő világ pozitív értékekkel, amelyek életünkben való jelenléte valóban energizál. A rendszeres ima, emlékezés, dicsőítés abban segít, hogy állandóan, mindennapjaink során képesek legyünk a körülöttünk lévő világot Istenre utaló jelekként, ezáltal pozitív értékként értelmezni (pozitív elismerő lemondás). Más szempontból Isten állandóan megjelenítése útmutatására való emlékezést, és ezen keresztül annak betartását vonja maga után (motiváció). Ily módon energizál, és hat az élményszerű transzcendencia a személyiség fejlődésére és a hívő mindennapi viselkedésére.

Összefoglalva tehát az iszlám egyik tanítása az isteni útmutatásnak megfelelően teljes egész emberi életet élni spirituális és fizikai értelemben. Ennek következtében a hívő belenyugszik Isten akaratába, elfogadja azt, és a saját kötelességeire figyel, hogy megtegyen minden tőle telhetőt dolgainak pozitív alakítása véget. Ezzel valósul meg a Teremtő felé a „pozitív, elismerő lemondás”, és a másodlagos megküzdés, avagy a helyzettel való szembenézés képessége, amely miatt nem szükséges számára hangulatbefolyásoló eszközök igénybe vétele.

3.3 Az iszlám módszerének és az Anonim szervezetek módszerének összehasonlító elemzése

A szenvedélybetegségek kezelésében a legsikeresebb eredményt az anonim csoportok érték el. Átfogó vizsgálatok szerint az alkoholisták gyógykezelése igen kis hatásfokú. Gyakorlatilag a placebo effektus hatásfokát éri csak el, vagy annál rosszabb.** E vizsgálatok jegyében feltűnt, hogy az Anonim Alkoholisták a kezelésnél jóval nagyobb eredményt érnek el. A gyógyulási arány 40-50%-os (gyógyuláson általában teljes szeszmentességet értik, amelynek sok évig kell tartania, továbbá az alkoholista helyreállt munkaképességét, alkalmasságát szociális szerepeinek betöltésére, illetve alkalmazkodást a társadalmi normákhoz) [12].

Érdekes, hogy munkájukban az iszlám módszeréhez hasonlóan alapvető szerepet kap a transzcendens és a hit. Ez a hit azonban semmilyen egyházhoz és valláshoz nem kötődik, ezáltal sokak számára elfogadható, viszont az egyházi teológia számára bírálható, különösen az a kijelentés, hogy saját felfogásunk szerinti Isten. Minden teológia-elméleti vizsgálódásnak viszont el kell ismernie, hogy ezek a kijelentések olyan emberek hit igényét tárják fel, akik egész életükben és egész életükkel az alkohol elleni harcban állnak és fognak állni. El kell fogadnunk, az Anonim Alkoholistáknak az életfelfogásukat tükröző kijelentését: az alkoholistát csak alkoholista értheti meg maradéktalanul -gyógyult állapotban is [19]. E transzcendenshez való viszonyulással a későbbiek során még részletesebben foglalkozom.

Az iszlám módszeréhez hasonlatosan az Anonim csoportok életszemléletében és módszerében újdonságnak számít, hogy a segítő és a segítségre szoruló között emberileg egyenlő kapcsolat létesül, és hogy a segítő kapcsolat alapjává a közös emberi fogyatékosság válik. Az A.A.- hoz tartozó szponzor nem kívánja új tagtársát legyőzni, hanem közös élmény kidolgozásán fáradozik, amire neki is nagy szüksége van [41]. Az A.A. tehát része a pszichoterápiás létszférának. Mint ismeretes a pszichoanalitikus praxis folytatásához elkerülhetetlen az előzetes tanuló analízis, majd az ezt követő szupervíziós képzés. Ez előbbiekben teljes mértékben, de még a szupervíziós tanulás esetében is nagy fokban, a terapeuta-jelölt a pácienshez nagyon hasonló szerepbe kerülve ismeri fel saját személyiségének gyengeségeit, s tanul meg bánni azokkal. A saját személyiség gyengeségeit is feltáró élményszerzés a pszichoterápiás létszféra sine qua non-ja. C. G. Jung szavaival élve: Az idegesek azokba a komplexusokba betegszenek bele, amikkel mi egészségesek is küszködünk [17]. Az emberileg egyenlő kapcsolat hasonlatos az iszlám módszeréhez, ahol a muszlimok (a még alkoholisták és a már leszokott, de korábban alkoholisták, vagy nagy ivók) az újdonsült iszlám állam megteremtésén együttesen fáradoztak. Akit intettek az i-gyekezett megfelelni a Könyörületes elvárásának, és leszokni szenvedélyéről. Aki pedig intett, az türelemmel, bölcsességgel és a Magasságosnak való alázattal igyekezett segí-teni hittestvérén és megtenni a Magasztos bölcs, szép stílusú intésre vonatkozó paran-csát. Ebben a létszférában az intő nem próbálja legyőzni azt, akit int, hiszen szüksége van a másikra, arra hogy a másik helyes életvezetésével megvalósítsa az isteni útmuta-tást. Ez tehát egy közös feladat, amely mindkét fél számára komoly áldozatot és igyekezetet követel.

Az iszlám módszerében leírtakhoz hasonló szolidaritásukra -testvériségükre jellemző például, hogy a csoporttagok visszaesés veszélyének esetén, éjjel-nappal bármely társukkal kapcsolatot teremthetnek, akik aztán órákon vagy egész éjszakán át segítenek neki a kritikus időszakot átvészelni és az újra ivás kényszerét legyőzni.

Mindazt, ami meggyőződésük és tapasztalataik szerint gyógyuláshoz vezet 12 pontban foglalták össze, és eszerint szervezik és vezetik abszolút konzekvenciával önsegélyező csoportjaik munkáját. Ha a szabadulás útjával járó, a beteg által teljesítendő hatalmas feladatokra gondolunk, érthetővé válik könyörtelen szigoruk és –a köznapi illemszabályokhoz mérve- már-már sértő nyelvhasználatuk. Arra törekszenek, hogy a betegséggel járó jelenségeket a maguk brutalitásában, minden szépítés nélkül fogalmazzák meg.

A névtelen alkoholisták tizenkét lépése:

1. Beismertük, hogy tehetetlenek vagyunk az alkohollal szemben, hogy életünk irányíthatatlanná vált.

2. Arra a meggyőződésre jutottunk, hogy egy nálunk hatalmasabb Erő helyreállíthatja lelki egészségünket.

3. Elhatároztuk, hogy akaratunkat és életünket – a saját felfogásunk szerinti – Isten gondviselésére bízzuk.

4. Mélyreható és bátor erkölcsi leltárt készítettünk magunkról.

5. Beismertük Istennek, magunknak és egy embertársunknak hibáink valódi természetét.

6. Teljességgel készen álltunk arra, hogy Isten megszabadítson bennünket jellembeli hiányosságainktól.

7. Alázatosan kértük Őt fogyatékosságaink felszámolására.

8. Számba vettük mindazokat, akiknek valaha kárára voltunk, és készek voltunk mindnyájuknak jóvátételt nyújtani.

9. Közvetlen jóvátételt nyújtottunk mindazoknak, akiknek tudtunk, kivéve, ha ez nekik vagy másoknak sérelmes lett volna.

10. Folytattuk az önvizsgálatot, és amikor hibásnak találtuk magunkat, haladéktalanul beismertük.

11. Igyekeztünk ima és elmélkedés révén tudatos kapcsolatunkat – a saját felfogásunk szerinti – Istennel fejleszteni, csupán azt kérve, hogy velünk kapcsolatos akaratát felismerhessük, és erőt, hogy azt kivitelezhessük.

12. E lépések eredményeként lelki ébredést tapasztaltunk, igyekeztünk ezt az üzenetet más alkoholistáknak továbbadni, és ezeket az elveket életünk minden megnyilvánulásában gyakorolni.

A 12 lépésnek nevezett programmatikus nyilatkozatuk, munkájuk alkotmánya, a felszabadulás folyamatát szakaszaiban írja le: az 1-2. pont az omnipotenciális önszemléletet feladását követeli meg; a 4-6. az alkohol okozta károk felmérését írja elő; a 8-9. pont új kapcsolatok megteremtésére hív fel; a 10-11. lépés arra szólít fel, hogy a mindennapi élet konfliktusait alkohol nélkül kell legyőzni; a 12. pedig a mások iránti felelőség megvallása.

Nézzük meg most, hogy miként használható az iszlám módszerének elemzéséből levont tanulság során leírt hit szerepe az A.A. hatékonyságában való elemzésében. Az első három pont az egészségtelen spiritualitást kezeli. A függő beteg a realitást hangulatváltoztató viselkedéssel kívánja kontrollálni, és a rossz hangulatát kiváltó valóság feletti gyengeség tudatát nem akarja elfogadni. Az egyént ezért arra kérik, hogy ismerje be a valóság feletti gyengeségét (és hangulata felett, amit az kivált), hogy ismerje be a transzcendens rejtély (Magasabb Hatalom, Isten vagy, ahogy mi értettük őt) létezését, és hogy fejezze ki azon akaratát, hogy átadja magát a transzcendens rejtélynek. Tulajdonképpen az embernek az életén túlmutató célokat és értelmet kereső egzisztenciális lénye sóvárog a szellemi táp után [10]. A tönkrement ember spiritualitásának megadása, a teremtő titok felőli aggódásának a transzcendensbe vetett hiten keresztüli megszüntetése ill., a primorhoidális alakító elhatározás az, ami megteremti az alkoholistában a belső lelki békét, és lehetőséget ad a nyugalom megtapasztalására és az elismerő lemondásra. Az első három lépés precízen orientált arra, hogy fokozza a transzcendens rejtély megértést, és bátorítsa e rejtély jóakaratúnak való interpretálását. A Magasabb Hatalomba ill. Istenbe vetett hit az, amely az alkoholistában végbemenő hatalmas változást elindítja és tartósítja, amely nélkül szinte semmi esély sincs az alkoholról való leszokásra. (Véleményem szerint a felettes én, és ezen keresztül az értékrend újra alakításáról, megalapozásáról lehet szó, amely szerepet játszik az anómiás állapot feszültségfokozó hatásának kikerülésében is.) Ez a hit annyira fontos, hogy az újoncok (így hívják az AA- nál a bekerült újdonsült alkoholistákat) általában három évet töltenek az első három lépésen. Ezzel párhuzamosan csengő érdekes gondolat, hogy az iszlám 23 éves kinyilatkoztatásának első 13 éve az Istenbe vetett őszinte hite megszilárdítását célozta.

A személyiséget alakító aktív képzelet az iszlám módszeréhez, az előző alfejezetben leírtakhoz hasonlóan az A.A.-nak is egy fontos eszköze. Egészséges spiritualitásunk a transzcendensbe vetett hitből fakadó nyugalommal jellemezhető, amely abban segíti, hogy túljussunk, túltegyük magunkat a nehéz helyzeteken. Ezzel ellentétben az alkoholista a belemerüléssel jellemezhető. Az addikció tulajdonképpen a transzcendálással szembeni ellenállás tünete. A transzcendálás -mint azt korábban kifejtettük, egy aktív, képzelő alakító folyamat, amely az egészséges és fejlett spiritualitás jellemzője- nyújt segítséget az adott nehéz élethelyzetnek, problémának a pozitív, kreatív struktúrában való elrendezésében, értelmezésben [43]. A Névtelen Alkoholisták például az alakító képzeletet saját és mások történetének (hol voltak, hol vannak most, és hogy jutottak el idáig) elmesélésén ill., meghallgatásán keresztül alkalmazzák, aktivizálják. (Ennek természetesen csoportdinamikai hatása is van.) Így képesek melegen tartani az üzenetet. Az előrelátás és a memória nagy képzelőerővel való hasznosítása a hajlam megváltoztatásának egy kiegészítő forrása. Az iszlámban az Isten jelein (éj és a nappal váltakozása, ég és a föld teremtése, élőlények, a táplálék létezése, amit eszünk, minden, ami körülöttünk van) való elgondolkozás az, amin keresztül megvalósul az aktív alakító képzelet aktivizálása a személyiség fejlesztése (az isteni útmutatás megvalósítása) érdekében [23].

Miután ez az alapzat erősen megszilárdult tovább haladnak a fennmaradó lépéseken. A negyediktől a tizenkettedik lépésig az első három lépésben megalapozottakra támaszkodva újrarendezik a személyiség alakulásának mezejét, hasonlatosan az * Igencsak elgondolkodtató, ez a személyiségfejlődés, amin az alkoholista az A.A. csoportban keresztül megy. Ez az, amit a 12 lépésesek száraz alkoholista szindrómának hívnak. Lehet valaki száraz az adott kóros magatartás szempontjából, de a személyisége még mindig nedves lesz a személyiségének egyéb területein. Ezt célozza meg a 4-től a 10. lépés.

Érdekes, hogy az iszlámban az Istenbe vetett hitből valami hasonló származik. A muszlimnak ugyanis ajánlott lefekvés előtt napját, és ezzel az aznap elkövetett hibáit végiggondolnia, beismernie, megbánnia, és szívében haragosainak való megbocsátással, harag nélkül lefeküdnie. (Feszültségcsökkentés - levezetés egy másik módja másodlagos megküzdéssel.) A bűn megbánása persze magában foglalja a másik elleni vétkeink kijavítását. (Szociális kapcsolatok helyreállítása.) Végül pedig arra kell törekedni, hogy napról napra egyre jobbá váljunk. Ily módon a hit tényleg hatást gyakorol a hívő személyiség fejlődésére.

Másrészt az iszlám módszeréhez (ahol az isteni útmutatás követéséből fakadóan) hasonlatosan az AA-ban is új társasjáték formáknak (drive redukció megszűntetése) kell kialakulni a személyiségben, amelyek a szenvedélyre beszűkült örömháztartást gazdagítják, és lassanként kedvet csinálnak a társadalom által gazdagított, megkövetelt komoly társasjátékokra (rendszeres produktív önmegvalósító munkára, szexuális kapcsolatokra) [21]. Ha a mélyreható változások nem mennek végbe személyiségében, a visszaesés csupán idő kérdése. E változások ugyanis nagyrészt a problémák kezelésére vonatkoznak, ily módon a beteg képessé válik más módon, aktívan, adekvátan megküzdeni a problémákkal. Hasonlatos ez az iszlám hit és a problémákkal való megküzdés kapcsolatához, amelyet az előző fejezetben már kifejtettem. Mindezek eredményeképpen (pl.: szociális kapcsolatok javulása) a benne lévő feszültség csökkenni fog, így ritkábban fog alkoholhoz nyúlni feszültségének levezetése érdekében.

A teljesség igénye nélkül említést kell még tenni az abszcinenciaról, amelynek megkövetelése mind az AA mind az iszlám módszerében fellelhető.

Befejezésül egy érdekes gondolatról szeretnék említést tenni. Helyzet elemzésem során már említettem az iszlámban az imádság és fohászkodás fontosságát, és összehasonlítottam azt egyes relaxációs technikákkal. Az alkoholisták kezelésében világszerte gyakran alkalmaznak relaxációs technikákat. Európában inkább az autogén tréning, míg Amerikában a Jacobson-féle progresszív relaxáció terjedt el. Sok helyen alkalmaznak meditációt is. A vallási intézmények keretében történő kezelések során gyakran alkalmaznak az adott vallás lelkigyakorlatával, imádságával összekötött pszichoterápiát [12]. Elgondolkodtató dolog tehát, hogy a különböző relaxációs technikákkal összehasonlítva mekkora szerepe lehet az imádságnak az alkoholbetegek gyógyításában.

Végezetül leszögezhetjük hát, hogy az iszlám módszere és az Anonim szervezetek módszere között számos hasonlóság van. Kiemelendő közülük az Isten hit jelentőségének, transzcendenciának, a pozitív elismerő lemondásnak, az imának és ez utóbbiak a másodlagos coping mechanizmusokban, a leszokásra irányuló motivációban és az új társas játékformák megteremtésében, más szóval a személyiség kialakításában betöltött szerepének hasonlósága és fontossága. E két meglehetősen különböző környezetben sikeresen alkalmazott módszer közötti számos hasonlóság felveti annak lehetőségét, hogy lehetséges olyan potenciálokat és módszereket találni az iszlámban, amelyet kellő bölcsességgel nem muszlim környezetben is sikeresen alkalmazhatunk a szenvedélybetegségek megelőzésének terén, hiszen az *

4. Megelőzés

A jelen fejezetben arra keresem a választ, hogy milyen módszerekkel használhatjuk ki a 3.1-es alfejezetben tárgyalt az iszlám módszer helyzetelemzésében meghatározott vallásokban rejlő szenvedélybetegségek megelőzésében komoly szerepet játszó lehetséges energiákat. Ezért e fejezet első alfejezetében az iszlám módszerének helyzetelemzésből levont elsősorban a prevenció területén alkalmazható tanulságait tárgyalom. A második alfejezet pedig az előbbi tanulságok muszlim és nem muszlim környezetben való alkalmazhatóságának lehetőségéről szól. E második alfejezetben gyakorlati példaként tanulmányozom a Magyarországi Muszlimok Egyházában 2007-ben elindított szenvedélybetegségek prevenciójára irányuló kezdeményezést, és ezt felhasználva mutatok rá arra, hogy miként tudjuk hasznosítani napjainkban ezen technikákat más, pl. a keresztény kultúrkör vallási közösségeiben.

4.1 A helyzetelemzésből levont elsősorban a prevenció területén alkalmazható tanulságok

Jelen részben a 3.1-es azaz az iszlám módszerének helyzet elemzéséből levonható elsősorban a prevenció során hasznosítható tanulságokkal szeretnék foglalkozni. Ezek: az Egy Isten hit és az ima ill., azok másodlagos coping mechanizmusában betöltött szerepe, a szenvedélybetegségek és a drive redukciójának elkerülésére irányuló törekvés kialakítása. Ugyancsak itt kell megemlíteni: a család stabilizálására irányuló törekvéseket, az abszcinencia kialakítását, a társadalmi bizonytalanság és igazságtalanság enyhítését, a csoport normát, az iszlám testvériséget, avagy a segítő társas kapcsolatokat, a csoportkényszert, szociális támogatást, szociális hálót, az erős társadalmi felelősséget és a teljes absztinencia fontosságát. Ugyanis ezek is mind jelentős szerepet játszhatnak a szenvedély betegek gyógyításában ill. megelőzésében. Ezek jelentőségéről ill. az ezekből levonható tanulságokkal szeretnék foglalkozni a jelen fejezetben.


Egy Isten hitnek, az elsődleges alakító elhatározásnak, a pozitív elismerő lemondásnak, az imának,*a Magasságoson való merengésnek fontos szerepe van a másodlagos coping mechanizmusok kialakításában.** Ugyanis egy nehéz élethelyzetben ezek én stabilizáló, szorongás csökkentő hatásukkal segítik a nehéz helyzet elfogadását, és ezáltal az azzal való megküzdést.*** Ezt azonban a 3.2-es fejezetben már részletesen tárgyaltam.

Az isteni útmutatás követése megteremti a szenvedélybetegségek és a drive redukciójának elkerülésére irányuló motivációt és törekvést, ugyanis az isteni útmutatás az élet minden területére vonatkozik és ezáltal az élet minden területén kötelességeket ró a hívőre. A szenvedélybetegség kialakulásának elkerülését erősítheti még az abscinencia, és az hogy a szerekkel való bármi nemű (akár üzleti) kapcsolat is súlyosan tilalmas. Ezáltal senki sem lesz érdekelt a szerek terjesztésében, és így tovább csökken a szer elérhetősége és a motiváció a szer eladására, reklámozására és ez által annak megvételére is.

Bár az elemzésben nem szerepel, de a motiváció pontjánál kell említést tenni a szenvedélybetegségek kialakulásának elkerülését megerősítő a szenvedélybetegség egészség – és személyiségkárosító hatásának tudatosítását, és ezen keresztül a szerrel szembeni elutasító magatartás kialakítását. Az ezekről szóló irodalom jelentős és ezeket célozza meg gyakran drogprevenciós célzattal a média, az internet, a plakátok, és a különböző drogprevenciós előadások is. Hatékonyság tekintetében a témáról szóló filmeket kell elsősorban kiemelni, melyek elrettentő példaként szerepelhetnek az egyén számára, hiszen átfogóbb, kifejezőbb képet tudnak nyújtani mint például egy reklám vagy egy társadalmi hirdetés. Ugyanebbe a kategóriába tartozó, de már egy másik jelentős színtér az iskola, ahol speciális mentálhigiénés programokkal lehetne a kérdést megközelíteni.

Ugyancsak meg kell említeni az elemzésben leírt az iszlám család stabilizálására irányuló előírásait. Az elemzésben leírtak mellett szólni kell még arról, hogy az * (Az apa felelős azért, hogy családja: felesége és gyermekei az iszlám szerint éljenek, ez csak úgy valósulhat meg, ha kellő időt tölt velük az iszlám tanításának elmagyarázásával és megszerettetésével, ami kellően sok családdal való foglalkozást tesz szükségessé. Az anyának pedig első rendű felelőssége a család összetartása és nem kötelességege a kenyérkeresés, vagyis neki is elegendően sok ideje marad a családra.) Mindez érzelmi biztonságot fog eredményezni az egyén számára, így képes lesz arra, hogy megfelelő segítő társas kapcsolatokat alakítson ki később örömet, boldogságot adjon saját magának és másnak.

A családpathológia a szenvedélybetegségek nemzetközi irodalmában is jelentős súlyt képvisel, mint a szenvedélybetegséghez vezető faktorok egyike. Ha azonban a családot említjük fontos megemlíteni az abstinentia ill., az ezzel ellentétes szerhasználó szülői minta rögzülésének fontosságát. A szocializáció során már kora gyermekkorban találkozhatnak a fiatalok a szerfogyasztás "kultúrájával". Ezek közé tartozik a szülők legális szer fogyasztásának gyakorlata és problémamegoldó jellege, ill. az alkoholfogyasztáshoz fűződő pozitív élmény kialakulása, annak ünnepekkel való összekapcsolódása miatt. (Gondoljunk csak arra, hogy a gyerek miképpen építi be azt a gyakorlatot, amikor a szülő munkahelyéről feszülten, idegesen hazatérve agresszíven viselkedik családjával. Néhány sör, vagy rövidital elfogyasztása után a szülő hangulata pozitív irányba megváltozik, toleránsabb, nyugodtabb lesz). Mindezek a későbbiek során komoly szerepet játszhatnak a szenvedélybetegségek kialakulásában.

Az iszlám módszer helyzetelemzésében beszéltem a társadalmi bizonytalanság enyhítéséről, mint egy fontos szociális faktorról, amely segít a szenvedély betegségek megelőzésében. Többek között ebben segít az iszlám testvériség, avagy az **

4.2 Az előbbi tanulságok szerepe a megelőzésben iszlám, és nem iszlám környezetben egyaránt

Az előző alfejezetben az iszlám módszerének helyzetelemzésből levont elsősorban a prevenció területén alkalmazható tanulságait tárgyaltam, kiemeltem az iszlám vallásban azokat a kapacitásokat és erőket amelyeket a szenvedélybetegségek megelőzésére lehetne használni. Most pedig az előbbi tanulságok muszlim és nem muszlim környezetben való alkalmazhatóságának lehetőségéről kívánok beszélni.

Bár az iszlám módszerére alapozom a következőket, de mint a 3.3-as az AA és az iszlám módszerének összehasonlításáról szóló alfejezetben is bebizonyosodott, lehetséges olyan potenciált és módszert találni az iszlámban, amelyet kellő bölcsességgel a nem muszlim világban is sikeresen alkalmazhatunk. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy minden egy isten hívő vallásnak sok a közös sajátossága, és bizonyos kapacitások minden vallásban megvannak [9]. Gyakorlati példaként tanulmányozom a Magyarországi Muszlimok Egyházában 2007-ben elindított szenvedélybetegségek prevenciójára irányuló kezdeményezést, amelynek kialakításában Dr. Anwar Aimen is részt vesz, és ezt felhasználva mutatok rá arra, hogy miként lehetne hasznosítani napjainkban ezen technikákat más, pl. a keresztény kultúrkör vallási közösségeiben. Megjegyezném, hogy a következő megfontolásokat részben Dr. Anwar Aimennel végzett interjú alapján írtam le.


Önbizalom és magabiztosság: gondoskodó Istenbe vetett sziklaszilárd hit a korábbiakban már leírt elsődleges formáló elhatározásból kiindulva az egészséges spiritualitáson és transzcendencián keresztül, önbizalommal tölti el a hívőt. Amely egyik legfontosabb faktor a szenvedélybetegségek megelőzésében. Másképpen fogalmazva az Istenbe vetett hitünk szilárd, Őrá hagyatkozunk, és kinek lehetne jobb gyámolítója, mint nekünk, ezzel legyőzzük a szorongást. Amely fontos ugyancsak fontos faktor a szenvedélybetegségek megelőzésében. Tehát ha vallási közösségek nagy hangsúlyt fektetnek az Istenbe vetett hit erősítésére, a mindennapi problémákkal való aktív megküzdés mellett* az isteni gondviselés tudatának erősítésére, tagjaikban és fiataljainkban csökkenni fog a szorongás és növekedni fog a magabiztosság, amely hihetetlen mértékű faktort jelenthet a szenvedélybetegség prevencióban.

Az előbbiekből pedig egyenesen következik a helyes útmutatásba vetett sziklaszilárd hit ill., a jó és rossz megítélésével kapcsolatos magabiztosság. Tehát a hívő kétség nélkül tudja mi a helyes és helytelen, és ha ez a hit kellően erős, senki és semmilyen csoportnyomás nem tudja kitéríteni ebből. Tehát ha a vallási közösségek kellő hangsúlyt fektetnek az isteni útmutatás helyességének tudatának erősítésére, akkor az nagy fokú védelmet fog biztosítani a fiataloknak esetleges drogozó csoportba keveredés esetén a csoportnyomással szemben. A mindenütt jelenlévő drog kínálattal szembeni kritikai hozzáállást még a konkrét informálás (drog hatásairól, veszélyeiről való felvilágosítás, esetleges jól megtervezett előadás, őszinte beszélgetés formájában) is segíti, hiszen ezek ismerete, feleslegessé teszi a szerek kipróbálását. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen előadásoknak mint ahogyan az előző fejezetben leírtam, meg lehet a figyelem felkeltő, kíváncsivá tévő hatása, amennyiben gyakorlatlan és rosszul felépített az erről szóló előadó, ill. előadás.

A problémákkal való helyes megküzdés képessége, elsődleges és másodlagos megküzdés: A vallás számos potenciált tartalmaz, amelyeknek tudatunkba építésével, jobb könnyebb coping mechanizmust sajátíthatunk el. A jobb coping mechanizmusok pedig az előző részben leírtak alapján megakadályozzák, hogy valaki nehéz élethelyzetben a droghoz, alkoholhoz, vagy dohányzáshoz nyúljon. A következőkben ezekről a potenciálokról és azok alkalmazhatóságáról írok.

A jelen rész elején leírtak alapján az Istenre hagyatkozás, ill. a lábjegyzetben leírt Isteni gondviselés helyes felfogása és annak állandó tudata szorongáscsökkentő hatással bír, továbbá erősítik a képességet a terheléssel és problémákkal való, megküzdésre.

Ugyancsak ehhez járul hozzá a kereszténységben is meglévő, bár az iszlámtól kicsit különböző sorsba vetett hit. Ezek ugyanis hozzásegítenek ahhoz, hogy elfogadjuk a nehéz élethelyzeteket, és ne búslakodjunk rajtuk, és elkerüljük az állandó múltba nézést, (amely egyébként a depresszió egyik jellemzője), hiszen tulajdonképpen valamilyen formában még ha mi is felelősek vagyunk azok kialakulásáért, a nehéz élethelyzetek is az Isten akaratából fakadnak, mert minden úgy van, ahogy Ő elrendeli, és amit Ő nem akar, az nincs, és Ő a Jóságos. (Ez utóbbival kapcsolatosan utalnék a korábbi fejezetekben már tárgyalt elsődleges formáló elhatározásra.)

Ezt a tendenciát erősíti még Mohamed prófétának számos nehéz helyzettel kapcsolatos tanítása is, amelyeket az előző fejezetben már tárgyaltam* Az idézetből az is következik, hogy a probléma megoldása során soha nem szabad rálépni a tiltott ösvényre, pl.: drog, alkohol, dohányzás ösvényére és, hogy a győzelemhez türelem kell és végül is a nehézség könnyebbséggel jár.

De a Korán számos más jellegű idézete is segítségünkre lehet a nehéz helyzetekben pl.: „Vajon az Istenről való emlékezés nem nyugtatja meg a szíveket?” Tehát az Istenről való helyes elmélkedés, ima, fohász megnyugtatja a szíveket és csökkenti a szorongást, hiszen felfrissítjük a bennünk lévő elsődleges formáló elhatározást. Természetesen persze a Bibliában is számos az előbbiekhez hasonló idézetet találhatunk.

Lényegük, hogy a világon csak olyan történhet, amit az Isten is akar, ezért az ember fogadja el a nehéz helyzetet, és ne keseregjen rajta, és ne a múltba nézzen, hanem teljes igyekezetével küzdjön meg vele, mert az egy Isten veled van és segít a problémád megoldásában, tehát igyekezz, tégy meg mindent, hagyatkozz Istenre, fohászkodj és Isten segíteni fog. Ezzel tehát mind az elsődleges és mind a másodlagos coping mechanizmusok is erőteljesen aktivizálódnak, amely nagyban hozzájárul a problémák lehető legkevesebb stresszel járó jó irányú megközelítésére és megoldására. Ha tehát az előbbi gondolatokat beépítjük a fiatalok aktív tudatába és az előbbiekre épülő coping mechanizmusokat megtanulják a gyerek, serdülők (akár vallási táborokban, esetleg pszichodráma segítségét is igénybe véve), jobban és kevesebb stresszel lesznek képesek megküzdeni a problémákkal, amely újabb védő faktort jelenthet a szenvedélybetegségek ellen.

Egy másik az előző részben ismertetett prevenciós alapelv: Akinek az életében elegendő öröme van, nincs szüksége drogra. Az igaz hívő tudja, hogy az Isten az igaz útra vezetett, amelyet követve a Paradicsomba juthat, megmenekülhet a Pokol tüzétől és elnyerheti Teremtőjének = Istenének megelégedését. Ennek tudata alapvető boldogsággal tölti el. Itt ismételten utalok az elsődleges alakító elhatározásra, amiről a korábbiakban már beszéltünk.

Tehát az elmélyült ima, fohász, amelyet egy korábbi fejezetben a TM, transzcendentalis meditációval hasonlítottam össze, és relaxációs, szorongás csökkentő hatásáról ebben a részben is írtam, hihetetlen boldogsággal ajándékozza meg a hívőt. A muszlimok azt mondják, hogy nem is létezik ennél nagyobb boldogság. Ahogy a muszlim költő mondja:

„Meg az éjimát, mikor könnybe lábad szemem,

És meghittségben dobogva lüktet a szívem,

És nem látott világok nyílnak meg előttem.

Fényességes fényed, mi betölti lelkemet.

Tőled jövő melegség önti el testemet.

És meghatottságtól, Tőled zokogva, sírva,

Alázatban, őszintén Neked leborulva,

Dicsőítve, kéregetve s sírva remegve

Téged imádlak Teremtőm; Egyetlen vagy Te! [7]”

Mint ahogyan egy korábbi fejezetben is leírtam napjainkban kutatók foglalkoznak az ima egészségre gyakorolt hatásával. Felmerül az a hipotézis, miszerint az ima endorphin felszabadító hatással is bírhat. Amely magyarázza energetikus, megnyugtató, fájdalomcsillapító és örömmel eltöltő hatását. Azonban a droggal szemben az előbbiekben leírtak alapján, soha nem vált ki drive redukciót, ugyanis erősíti az Isteni útmutatás követésére való hajlamot és igyekezetet, amely lévén, hogy az Isteni útmutatás nagyon komplex és az élet minden területére kiterjed, soha nem eredményezhet befelé fordulást és feladatoktól való elfordulást és ebből következően függést sem.

De a vallás számos más boldogsággal eltöltő tevékenységre is ösztönöz. Ilyen például a szülőkkel, testvérrel, vér szerinti rokonokkal, hit testvérekkel töltött vallási előírás szerint drog, dohány és alkoholmentesen eltöltött kellemes idő, kikapcsolódás, amely a boldogság mellett a kapcsolat erősítésében is sokat segít. Örömmel eltöltő megengedett szórakozás pl.: a kirándulás. Itt emelném ki, hogy mivel az iszlámban soha nem szabad alkoholt inni, vagy drogozni, tehát az ünnepekben, különleges összejöveteleken sem, nem fog kialakulni a gyermekekben a hazánkban például jelenlévő az alkoholhoz és droghoz fűződő azok ünnephez kapcsoltságából fakadó kellemes érzése. A kellemes időtöltés a gyermek egészen kicsi korától fogva mentes a szenvedélyektől, amely szerepet játszik az a szenvedélybetegségek kialakulásában. Az együtt töltött kellemes idő az egyént boldogsággal tölti el, másrészt szociális kapcsolatok erősítése által is megakadályozza a szenvedélybetegségek kialakulását, és azt a tudatot, hogy szenvedélymentesen lehet csak igazán boldog az ember.

De az iszlámban és más vallásokban előírt tanulás, és jó ügy irányába forduló őszinte igyekezet és az ebből fakadó siker, ugyancsak hatalmas boldogsággal ajándékozza meg a hívőket.

Tehát a vallási közösségek a helyes hit, a jó követése és a rossztól való távolmaradás esetén az üdvözülés gondolatának állandó tudatba építésével, rendszeres és helyes őszinte elmélyült imára való buzdítással, a szenvedély mentesen másokkal eltöltött kellemes kikapcsolódásra ösztönzéssel, tanulásra és a jó ügyekben történő szorgos igyekezetre és ebből fakadó siker elérésére való buzdításával segítenek a boldogságának növelésében, és megakadályozzák a drive redukciót, amelyek egy újabb faktorok a szenvedélybetegségek prevenciójában.

Mint ismeretes a szenvedélybetegségek kialakulásában nagy szerepe van a környezetnek, és társaságnak [8]. Ezért nagyon fontos hangsúlyozni a vallási közösségekben a jó társaság jelentőségét a hívő életében, amellyel kapcsolatosan a Koránon kívül a biblia is sok tanítással rendelkezik, de népi bölcsességek is szólnak erről: Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Ez utóbbiban egyébként a szülök is sokat segíthetnek. Egyfajta védő faktor lehet, a vallási közösségekbe járó hívő, az előbbiek alapján a szenvedélybetegségektől távol maradó gyerekek, serdülők társasága.

Ugyancsak védő faktor lehet, ha a vallási közösségek vezetői, a Magyarországi Muszlimok Egyházának gyakorlatához hasonlóan kiemeljék az idő fontosságát.* Ha tehát konkrét célokat adunk a fiataloknak (természetesen úgy, hogy azt érezzék, hogy ezt ők akarják), és megtanulják őket a helyes időbeosztást, a háttérből figyeljük és segítjük a tevékenységüket, mivel tele vannak energiával, hatalmas dolgokra lehetnek képesek. Ha pedig a fiatalok jó dolgok érdekében kihasználják az idejüket, nem lesz feles idejük, amelyet el akarnak, valamivel tölteni, amelyben például drogoznának, vagy más függő magatartást vennének fel. Ez ugyancsak védő faktor a szenvedélybetegségek kialakulása ellen.
Összefoglalás

Dolgozatom alapjául az a gondolat szolgált, hogy az iszlám az egyetlen vallás, amely képes volt megküzdeni az alkoholizmussal (és képes volt leszoktatni az arabokat az alkoholizmusról) Az iszlám világban a drogfüggőség és az alkoholizmus még napjainkban is csekélyebb, mint Európa legtöbb országában.

Hogy a hitben rejlő esetlegesen a szenvedélybetegségekkel szemben hatásos potenciálokat meghatározzam, helyzetelemzést végeztem az iszlám módszerével a pogány arab kor szenvedélybetegségekhez vezető faktorainak kritériuma alapján. Az elemzés alapján megállapítható lett, hogy az iszlám és egyéb más vallások számos a szenvedélybetegségekkel szemben hatásos potenciálokat tartalmaznak.

Ezt követően az iszlám módszerének helyzet elemzésének eredményét kritériumként felhasználva összehasonlító elemzést végeztem az anonim szervezetek és az iszlám módszere között. Az elemzés során a fellelhető hasonlóságok sokasága (az elsődleges formáló elhatározás, egészséges spiritualitás, a transzcendensbe vetett hit, és imádság és TM valamint a szociális kapcsolatok) arra utalt, hogy lehetséges olyan potenciált és módszert találni az iszlámban, amelyet kellő bölcsességgel a nem muszlim világban is sikeresen alkalmazhatunk a szenvedélybetegségek kezelésének és megelőzésének területén. Ez a gondolat azért volt fontos, mert az iszlám világban ritkább a drog és alkoholfogyasztás, mint Európában, tehát az iszlámban fellelhető a szenvedély betegségek prevenciójában szerepet játszó potenciálokat hazánk más vallású, akár a keresztény kultúrkör vallási közösségei is sikeresen alkalmaz-hat-ják, annak kellő bölcsességgel történő adaptációja esetén.

Ezt követően az

Kutatásom alapján alaphipotézisem megerősítést nyert. Meggyőződtem arról, hogy a vallásokban hihetetlen kihasználatlan kapacitás van, amelyet a szenvedélybetegségek prevenciójára lehetne felhasználni. Tekintve, hogy a szenvedélybetegségek megelőzése mind az ezzel foglalkozó egészségügyi központok, mind az iszlám és keresztény egyházak vallási közösségeinek közös célja, a szenvedélybetegségekkel foglalkozó egészségügyi központoknak fel kell venni a kapcsolatot az egyházakkal és a különböző vallási közösségekkel, hogy a 3. részben tárgyalt vallásokban rejlő potenciálokat közösen tanulmányozzák és próbálják meg adaptálni a saját vallási közösségükre. Azok megértése és helyes alkalmazása ugyanis megelőzheti a szenvedélybetegségek kialakulását és véleményem szerint jótékony következményekkel járhat hazánk társadalmára nézve.

Dolgozatom végét tehát azzal a gondolattal zárnám le, hogy a hitnek, a vallásnak, igenis preventív szerepe lehet a szenvedélybetegségek és egyéb kóros magatartásból adódó betegségek kialakulásával szemben, mely egyre elterjedtebb gondolat. Ezt látszik igazolni a Semmelweis Egyetem Magatartás Tudományi Intézetének 2002-es felmérése is, melyben különböző magatartás zavarokat, azok kialakulásában szerepet játszó faktorokat, és predisponalo tényezőket, pl.: depressziós hajlamot mérték fel egy kb. 10000 fős hazánk lakosságát tükröző reprezentatív felmérésben és a vallásosságot is vizsgálták és az előzményekben elmondott enyémhez hasonló eredményhez jutottak. Az, hogy a vallás egészség védő hatással is bírhat, azt az is megerősíti, hogy a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetben 2003-ban „A hit és egészség „ címmel nemzeti konferenciát szerveztek, továbbá, hogy 2008. augusztusában egy nemzetközi a vallásról és egészségről szóló konferencia is megrendezésre kerül, amelyben az iszlám és egészség egy egész napos téma lesz.


Köszönetnyilvánítás

Köszönetemet szeretném kifejezni belső konzulensemnek, tisztelt tanáromnak Prof. Dr. Balázs Péternek, aki a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán az Egészségügyi Kultúrtörténeti Tanszéket vezeti, külső konzulensemnek az István Kórház gyakorló neurológusának és a szenvedélybetegségek és az

1. Abu-l-Á-lá Mawdudi: Az iszlám alapelvei, Magyarországi Muszlimok Egyháza, 2007, 11. old

2. Allergiás Addikt Atra (3A), Közeledés az önvizsgálathoz, III. szám, 1998, http://www.c3.hu/~haroma/szam3.html

3. Al Faruqi, Isma'il R.: Al Tawhid: Its Implications for Thought and Life International Institute of Islamic Thought, Herndon, 1992, 54 old.

4. Altabari Tefszir Altabari 4. kötet 348. old.

5. Anwar Aimen dr.: Az Alkoholizmus és az Iszlám, Új Gondolat, Magyarországi Muszlimok Egyháza, Budapest, 2004

6. Anwar Aimen: Az orvostudomány és a hit összefüggéseinek vizsgálata (Szakdolgozat), Magatartástudományi Intézet, Budapest, 2001

7. Anwar Aimen dr.: Kiút, Gondolat, Gondolkodás Háza Alapítvány, Budapest, 2002

8. Anwar Aimen dr.: Szenvedélybetegségek és vallás című előadása, tatai iszlám ifjúsági tábor, Magyarországi Muszlimok Egyháza, 2007

9. Anwar Aimen dr., Kiss Enikő, Csiszár Anita: Az Iszlám Magyarországon és Közel-Keleten (Tanulmányok a magyarországi és az iszlám világ muszlimjainak életéből), MTA, PTI, Etnoregionális Kutatóközpont, Budapest, 2002

10. Bagdy Emőke: Ember a Válságban - Lélekmentés (A válság Emberi arca), 1999, X. http://tihany.osb.hu//konyv1/bagdy.html

11. Balázs Péter dr.: Népegészségtan, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest, 2003, 131. old.

12. Buda Béla dr.: Az Alkohológia új távlatai, Alkoholizmus Elleni Bizottság, Budapest, 1992, 167. old.

13. Buda Béla dr.: Drogok, drogprevenció, ifjúsági problémák, intézményi szerepzavarok. Budapest, 2002, 17. old.

14. Buda Béla dr.: Szenvedélyeink, Budapest, 1995, 15-16. old.

15. D. J. Pittman, C. R. Snyder Society Culture and Drinking Patterns, Willey, New York, 1962

16. Elekes Zsuzsa: Magyarországi droghelyzet a kutatások tükrében. Alkohológiai füzetek 24. Országos Alkohológiai Intézet, Budapest, 1993

17. Freud, S.: Pszichoanalizis, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977

18. Hegedűs Éva: Az alkoholizmus szenvedélybetegség, 2007 www.hazipatika.com

19. Hézser Gábor dr.: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve A Magyaror-szági Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 1995, 194.-198.old.

20. H. Blooffield, „et. al”: T.M. discovering inner energy and overcoming stress, Delacorte, 1975

21. H. H. Hyman, E. Singer: Reading in Reference Group Theory and Research, The Free Press, New York, 1967

22. Ibni Katheer: Tafseer Al-Qu’ran Al-Azem, Dar-Al-Fikr, Beirut, 1970

23. Jeremiah D. McAuliffe, Jr.: Inordinate Mood-Altering Behavior as Symptomatic of Spiritual Disorder: The Twelve Steps of Alcoholics Anonymous in Light of the Establishment of Formative Spirituality, Graduate School of Liberal Arts Duquesne University, Pennsylvania, Pittsburgh, 1995

24. K. O’Leary and G. Wilson: Behavior Therapy, Prentice Hall Inc., 1975

25. Kopp Mária dr.: Értékek és egészség, Új Ember Katolikus Hetilap, 2000. X. 8., LVI. évf. 41. http://ujember.katolikus.hu/Archivum/001008/0301.html

26. Kopp Mária dr.: Orvosi Pszichológia, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, Budapest, 1994, 51 old.

27. Kopp Mária dr., Füredi Istvánné: Egészség felmérés (Hit-vallás-lelki egészség) Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest, 1995

28. Kopp Mária dr., Kovács Mónika: A magyar népesség életminősége az ezred-fordulón, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest, 2006

29. Kubiszyn Anna: Kábítószer, Szenvedély, Szenvedélybetegség Budapest, 2000, 12. old.

30. L. Festinger: A Theory of social comparison Processes (7:117-140) Human Relations, 1954

31. Makay Rozália: Drog, alkohol, nikotin, Gold Bridge Publisher, 2002, 44-45. old.

32. M. Badri: Islam and Alkoholism American Trust Publication, Indianapolis, Indiana, 1978, 5 old.

33. Molnár György dr.: A szenvedélybetegségek kezelése, Empátia Biomed Gyógycentrum, 2007 www.paramedicina.hu

34. N. Kessel, H. Walton: Alkoholizm, Penguin Book, London, 1975, (71o.- 74old.

35. Nadawi, Abul-Hassan: Matha Khasira Al-Alam Binhitati AlMuslimeen, Dar-Al-Qalam Publishers, Kuvait, 1970, 66-70old.

36. Nuwairi, Shihabu Adeen: Nihayat Al-Arab Fee Funoon al-Adab, Dar Al-Kutub Almasriya, Kairó, 1924, 3. kötet, 126., 272.old

37. Orford, J Harvis: J. Alkohol and Family Croom Helm, London, 1982

38. Őri Péter: Halandóság, egészségi állapot, Nepinfo, a Miniszterelnöki Hivatal internetes lapcsaládjának tagja, Felelős kiadó: Dr. Újhelyi István kormány megbízott, 2008 www.nepinfo.hu

39. P. R. Hofstetter: Einführung in die Sozialpsychologie (4. Aufl.), Kröner, Stuttgart, 1966

40. Safi-ur-Rahman Al-Mubarakpuri: Ar-raheeq al-makhtum, Bibliography of the noble prophet, Dar-us-Salam Publications, Riyadh, Saudi Arabia, 1979, 47.old

41. Schidbauer, W.: Die Hilflosen Helfer, Reinbek, Rowohlt, 1977

42. Sunan Abi Dawood: Almaktaba Al-tagiria Alkubra (Aisa hadiszainál, 2. kiad.,) Assa’ada Press, Kairó, 1950, 367.old

43. Süle Ferenc: Vallás vagy Pszichotherápia? Neotipp Nyomdaipari és Kereskedelmi Betéti társaság, Budapest, 1992, 127. old.

44. Syed Azhar Ali: Muslim Tradition in Psychotherapy and Modern Trends, Institute of Islamic Culture, Lahore, 1989

45. T. Parsons, R. F. Balces: Family Socilalization and Interaction proces The free press New York, 1955

46. Tringer László: A Pszichiátria tankönyve Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999, 270. old.

47. Végh László: Fenntartható fejlődés, EP Systema Bt., Debrecen, 1999

 



* Az iszlám 23 év alatt a Korán kinyilatkoztatásán keresztül nyilatkoztatott ki az emberiségnek. Ezen időszak első tizenhárom évét mekkai, az azt követő tíz évét medinai időszakként tartják számon.

** az iszlám kinyilatkoztatása előtt az arabok, továbbiakban pogány arabok között nagyon gyakori volt az alkoholizmus

* Adrian von Kaam legalább harminc könyv és több száz cikk szerzője. Nevéhez fűződik a Formáló Spiritualitás (Formative Spirtuality) tudományának megalapítása, amivel az 1980-as évek elejétől kezd foglalkozni. A Pennsylvaniában, Pittsburghban lévő Duquesne Katolikus Egyetem, Formáló Spiritualitás Intézetének kiemelkedő tagja.

* „Megteremtettük hajdan az embert és tudjuk, hogy mit sugall neki a lelke. Mi közelebb vagyunk hozzá mint a nyaki ütőere.” (50:16), „Nála vannak a rejtett dolgok kulcsai, rajta kívül senki nem ismeri azokat. Ő tudja, hogy mi van a szárazföldön és a tengerben még egy levél sem hullik le anélkül hogy ő ne tudna róla. És nincs egy mag sem a föld homályában és nincs semmi, ami nedves, és semmi, ami száraz, hogy ne lenne feljegyezve egy nyilvánvaló Írásban.” (6:59) Simon féle Korán értelmezés.

**IÁLR=” Isten áldása legyen rajta” Hívő nem ejti ki a Próféta nevét, és más próféták nevét sem - e kifejezés nélkül. A továbbiakban elhagyom használatát.

* „Amikor a Nap felgöngyölődik, a csillagok elhomályosulnak,…és megáradnak a tengerek és a lelkek a (testükkel) egyesülnek, és amikor az élve eltemetett kislányt megkérdezik: Miféle bűnért öletett meg?” (81:1-9) Simon féle Korán értelmezés

* „ …a szegény mekkaiaké, akik miután, lakhelyeikről és javaikból elűzettek, Az Isten kegyét és tetszését áhitozzák, és segitik …a küldöttét. Ők az igazak. Akik a (medinai?) hajlékban és a hitben még őelőttük leltek otthonra, azok szeretik azokat, akik elvégezték a hidzsrát –Mekkából Medinába való emigráció- és nem éreznek szükséget a keblükben azután, ami azoknak adatott. (Sőt előnyben részesitik őket magukkal szemben még akkor is, ha szükséget szenvednének. Akik saját kapzsiságuktól mentesek, ők azok akik boldogulnak.” Simon féle Korán értelmezés

* E lelkifurdalás abból a szilárd hitből fakad, hogy a Bosszúálló mindent lát, tudomása van a szív legtitkosabb gondolatáról, és nem szereti a bűnösöket, akik megszegik parancsait és saját vágyaikat tették meg istenüknek. A vétkező tudatában van annak is, hogy a bűn elkövetése közben akármikor meghalhat, anélkül hogy bűnbánatot csinált volna, aminek a túlvilágon iszonyúan súlyos következményei lehetnek. Ez a feszült, és testi tünetekben is gazdag iszonyúan nehéz időszak egészen a bűnös tett abbahagyásáig és annak megbánásáig tart, hiszen a bűnbánat kapui mindig nyitva állnak a hívők előtt, és A Könyörületes boldog, amikor egy szolgája visszatér hozzá.

* Ha egy muszlimnak valami nehézsége van, az lehet, hogy Istentől jövő próba, vagy bűneitől való tisztítás végül lehet, hogy hanyagságának, az üggyel kapcsolatban elkövetett hibájának következménye. Az előbbi kettő pozitív következményekkel jár, ami elviselhetővé teszi a nehézséget, míg a harmadik elkerülése az oki kontroll megvalósítására, ügyeink képességeinktől függő maximális ellátására kötelezi a muszlimot.

* „Az egek és a föld megteremtésében, s az éjszaka és a nappal váltakozásában bizony jelek vannak azok számára, akiknek van eszük. Akik álltukban, ültükben, oldalukon (fektükben) megemlékeznek Allahról, akik eltűnődnek az egek és a föld teremtésén (és azt mondják): „Urunk Te ezt nem teremtetted hiába magasztaltassál! Óvjál meg minket a (Pokol) tüzének kínjaitól…” És meghallgatta őket az ő Uruk (felelvén nekik):…” Simon - féle Korán értelmezés(3:190-195)

**E vizsgálatok krónikus, a függőség állapotát megközelítő vagy elérő alkoholistákra vonatkoztak akik rossz fizikális és mentális státusban, nyílt vagy burkolt szociális kényszerek hatására kerülnek kezelésbe vagy pedig az alkoholizmus valamely szövődménye indokolja a kezelést. Vailant, G. E. (1983.): The Natural History of Alkoholism, Harvard University Press, Cambrige, Mass

* Ehhez kapcsolódik az iszlám következő tanítása, mégpedig, hogy nincs más Isten csak Allah, és hogy Ő jót akar. (Ez utóbbit a kinyilatkoztatott 99 neve -amelyek egyben Az Isten tulajdonságai- támasztja alá.) Akaratának elfogadása, a megváltoztathatatlanba való kötelező belenyugvás -amely ennek a hitnek a része- az elismerő lemondásban egyértelműen megnyilvánul, amely, mint mondtam az egészséges spiritualitás jele.

* Az ennek ellentmondó egyéb iránt ritkán fellelhető statisztikák minden kétséget kizáróan a tanulmányozott szenvedélybetegségek definíciójának különbségéből fakadnak, hiszen pl.: egy alapvetően abscinens iszlám társadalomban könnyebben nyilvánítanak alkoholistának egy Európában még csak nagy ivónak számító egyént.

* Abu Dawud azt mondta Mohamed Prófétáról, ha valami gond érte őt, akkor imádkozott.”

** Korán 94/1-6: „…S vettük le rólad a terhedet, amely roskasztotta a hátad…A nehézség könnyebbség-gel jár. A nehézség könnyebbséggel jár.” Korán 13/28: „Bizony a szíveket az Allahról való emléke-zés tölti el nyugalommal?” Korán 2/186: „Ha az én szolgáim kérdezni, fognak Téged felőlem, úgy én közel vagyok <hozzájuk> és felelek annak fohászára, aki hozzám fohászkodik.”

*** At-Tirmidi: A Próféta BLV: „Őrizd meg Allahot, és magad előtt találod őt! Emlékezz meg Allahról a bőség idején, megemlékezik rólad a szűkölködés idején. Tudd meg, hogy ami eltévesztett téged, nem érhetett volna el téged, s ami elért téged, az nem téveszthetett volna el! Tudd meg, hogy a győzelem a türelemmel, és a megkönnyebbülés a csapással, és a nehézséggel pedig könnyebbség jön el!”

* Mohamed Próféta egyszer megdorgált egy embert, amikor az azt mondta, hogy még eddig soha nem puszilta meg a gyermekeit.

* Korán 25/63-67 „A Könyörületes szolgái azok, akik…ha hozzájárulást adnak, se nem mértéktelenek, se nem fösvények - a kettő között van a helyes… és, akik azt mondják: „Urunk! Add, hogy örömet találjunk a feleségeinkben és utódainkban és tégy minket példaképpé az istenfélők számára!”

** Korán 18/28 „És tartsál állhatatosan azokkal, akik reggel és este Urukhoz fohászkodnak, orcája látását áhítozván. És ne fordítsd el a tekintetedet tőlük az evilági élet pompáját kívánva! És ne engedelmeskedj annak, akinek szívét hanyaggá tettük abban, hogy megemlékezzen rólunk, s aki a maga hajlandóságát követi és nyakló nélkül cselekszik”

* Megjegyezném, hogy az igyekezettel kapcsolatosan Mohamed Próféta egy hátas állat elkóborlásával kapcsolatosan azt mondta „Kösd meg és hagyatkozz Allahra”, tehát meg kell tenni mindent, és csak ezután elengedhetetlenül fontos hogy az Istenre hagyatkozzunk.

* Attirmidi: A Próféta azt mondta: „Őrizd meg Allahot, és magad előtt találod őt! Emlékezz meg Allahról a bőség idején, megemlékezik rólad a szűkölködés idején. Tudd meg, hogy ami eltévesztett téged, nem érhetett volna el téged, s ami elért téged, az nem téveszthetett volna el! Tudd meg, hogy a győzelem a türelemmel, és a megkönnyebbülés a csapással, és a nehézséggel pedig könnyebbség jön el!”

* Az iszlám szerint az idő nagyon fontos, az idő az élet, tehát sokkal értékesebb, mint ahogyan az nyugati fogyasztói társadalomban elterjedt, miszerint az idő pénz

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére
dava-kek

Tudtad? Facebook album

Minden jog fenntartva 2014 Magyarországi Muszlimok Egyháza