A Korán-versből és a hagyományból is azt olvashatjuk ki, hogy az év tizenkét hónapjából négy szent, s ezek közül az egyik a muharram, ami két másik szent hónapot követ. Allah arra is felhívja a figyelmünket, hogy ez a helyes vallás. Azaz bűn olyan naptárat használni –vallási célra- mely ennél kevesebb vagy több hónapot ismer. A muszlimok vallási kötelessége tehát ragaszkodni a tizenkéthónapos hidzsri naptárhoz! A másik fontos isteni üzenet az, hogy ezen szent hónapok során sokkal komolyabban esnek a latba vétkeink és igazságtalankodásaink, ez a véleményt fogalmazza meg Katadah (Allah legyen vele elégedett) is.
Abu Hurejra (Allah legyen vele elégedett) közli, hogy Allah küldötte (béke legyen vele) azt mondta:"A legjobb böjt ramadán hónapja után az, amit Allah hónapjában, muharramban végeznek”. (Muszlim által gyűjtött hagyomány). Hasonló jellegű hagyományt találunk Tirmidzíj hagyománygyűjteményében is Alira (Allah legyen vele elégedett): „egyszer Allah küldötte (béke legyen vele) társaságában ültünk, s egy személy megkérdezte Allah küldöttét: ramadán hónapon kívül, melyik hónapban ajánlod nekem a böjtöt? Allah küldötte (béke legyen vele) így válaszolt: ha bármikor böjtölni szeretnél ramadán hónapon kívül, akkor böjtölj muharramban, mert az Allah hónapja. Van benne egy nap, melyen Allah egy egész nép bűnbánatát elfogadta.” Ez a nap asúra napja, s ez a nép Irael fiai volt. Asúra napja, mely muharram tizedikére esik az iszlám és a világ történetének jeles napja. Asúra napján érkezett Ádám próféta (béke legyen vele) a Földre, asúra napján ért szárazföldet Noé próféta (béke legyen vele), s szintén asúra napján vezette ki népét Mózes próféta (béke legyen vele) Egyiptomból. Ez utóbbihoz kötődik a zsidók bűnbánata és Allah bűnbocsánata. Ezen a napon a zsidók böjtöltek Medinában, s mivel Mohamed próféta (béke legyen vele) szerint Mózes (béke legyen vele) fontosabb a muszlimoknak, mint maguknak a zsidóknak, ezért a muszlimok ilyenkor két napot böjtölnek. Ha a hóeleji holdmegfigyelés nem biztos, megengedett három napig is böjtölni. A fenti hagyományok szellemében persze az lenne a legjobb, ha minél többet böjtölnénk. Azt azért ne feledjük szem elől, hogy nem szabad megszakítás nélkül végigböjtölni muharramot, hiszen ezt Mohamed próféta (béke legyen vele) nem gyakorolta. A muharram havi böjt nagyszerűségét mutatja Ibn Abbasz (Allah legyen vele elégedett) hagyománya, miszerint Allah küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „aki böjtöl muharram során, az harminc böjt jutalmát kapja, minden böjtért.” (Tabaráni által gyűjtött hagyomány)
A böjtön kívül még egy másik istenszolgálat is kapcsolódik muharram szent hónapjához. Ez pedig a kis zarándoklatnak is nevezett látogatás Allah házához Mekkába, amit arabul umrának nevezünk. Ibn Abbasz (Allah legyen vele elégedett) számol be arról, hogy „az emberek rossz cselekedetnek tartották a zarándoklati hónapok során végzett umrát. Ezért muharram és szafar hónapjait úgy hívták, hogy az a hónap, mely során, begyógyulnak a tevék nyergek okozta sebei és eltűnnek nyomaik a sivatag homokjában, s ettől kezdve lehet umrát végezni.” (Bukhraríj által gyűjtött hagyomány). Ennek a szellemében Mohamed próféta (béke legyen vele) kedves felesége, a hívők édesanyja, Aisa (Allah legyen vele elégedett) arról számol be imám Málik Muvatta című hagyománygyűjteményében, hogy zul-hiddzsa végén indult útnak. Al-dzsuhfa oázisában várta ki a muharrami újholdat, s ott lépett a zarándokláshoz szükséges ún. ihrám állapotába, s kezdte meg az umrát. Azaz a muharram nem csupán a böjt, hanem a kis zarándoklat hónapja is.
Allah adjon erőt minden muszlimnak muharram méltó megülésére!