25. hadísz - Allah emlegetésének kiválósága

Abu Darr-ra hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, hogy néhány (szegény) ember Allah Küldöttének társai közül azt mondta a Prófétának: Ó, Allah Küldötte! A gazdagok elviszik a jutalmat. Imádkoznak, ahogyan mi is imádkozunk, böjtölnek, ahogyan mi is böjtölünk, és adakoznak vagyonuk feleslegéből! Ő – Allah dicsérete és békéje legyen vele – azt felelte: „Vajon Allah nem adott-e olyat nektek, amit eladakozhattok? Bizony, adomány [jár] számotokra minden teszbíhért (azt mondani: ’szubhan Allah’ azaz ’magasztaltassék Allah’), adomány [jár] minden tekbírért (azt mondani ’Allahu akbar’ azaz ’Allah nagyobb mindennél’), adomány [jár] minden tehmídért (azt mondani ’elhamdulillah’ azaz ’a dicséret és a köszönet Allahot illeti’), adomány [jár] minden tehlílért (azt mondani: ’le ilehe ill-Allah’ azaz ’nincs más isten kivéve Allah’). Adomány [jár] egy helyénvaló tettre utasításért, és adomány [jár] egy elvetendő tett tiltásáért, és mindegyikőtök házaséletében is adomány rejlik.” Azt kérdezték: Ó, Allah Küldötte! Vajon, amikor valamelyikünk kielégíti a vágyát, még jutalom is jár neki érte? Azt felelte: „Mit gondoltok, ha tiltott módon elégíti ki, terheli-e vétek? Ugyanígy, ha megengedett módon elégíti ki, jutalom jár neki.” (Muszlim).

Tanulságok és hasznos tudnivalók:

  • Azokat, akik a Prófétához ( béke legyen vele ) jöttek mondván: „a gazdagok elviszik a jutalmat”, nem az irigység motiválta, hanem azt akarták, hogy a Próféta ( béke legyen vele ) mutasson nekik olyan kaput, amin keresztül utolérik a gazdagokat a jutalomban.

  • A Próféta ( béke legyen vele ) társai szomorkodtak, ha valamilyen oknál fogva nem tudtak jót tenni. Allah így írja le őket:
    „Azoknak sem [lehet semmit fölróni], akiknek, amikor eljöttek hozzád, hogy lásd el őket hátasállattal, [hogy tudjanak veled menni a harcra] te azt mondtad: ’Nincs miből ellátnom benneteket hátasállattal.’ Akkor ők visszafordultak, miközben elöntötte a szemüket a könny azért, hogy nincs semmijük, amit hozzájárulásként adhatnának.”
    (Korán, 8:92)

  • Világossá teszi a hadísz a megengedett (tiszta, törvényes forrásból származó) és jó célra költött vagyon kiemelkedő voltát, valamint világossá teszi, hogy az ilyen vagyon rengeteg jutalmat és fizetsséget hoz. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Milyen dicséretes a jó vagyon a jó embernek!” (Ahmed) A Próféta ( béke legyen vele ) társai arra használták a vagyonukat, ami hasznossá válik nekik az evilágon és a túlvilágon, azaz adakoztak.

  • Az adomány fogalma az iszlámban nagyon tág: a jó eljuttatását jelenti az emberekhez. Így az iszlámban adakozni nemcsak pénz adományozásával lehet.

  • Allah megnyitotta a szegények számára a jó kapuit a zikr (Allahról való megemlékezés) által.
    Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Elmondjam-e, melyek lehetnek a legjobb cselekedetetek, s a legtisztábbak a ti Uratoknál, s mi az, ami a legmagasabb fokozatokat biztosítja a számotokra, s ami jobb, mintha aranyat adakoznátok, s ami annál is jobb, mintha az ellenségetekkel találkoznátok és harcolnátok velük?” Azt mondták (a társai): „Igen!” Ő pedig így szólt: „A megemlékezés Allahról.” (at-Tirmidi)

  • A hadísz világossá teszi a teszbíh (’magasztaltassék Allah’), a tekbír (’Allah nagyobb mindennél’), a tehmíd (’a dicséret és köszönet Allahot illeti’), és a tehlíl (’nincs más isten kivéve Allah’) mondásának, valamint a helyénvaló tettek megparancsolásának és az elvetendőek megtiltásának, továbbá az előbbiekben felsorolt cselekedetek megkedveltetésének kiemelkedő voltát.

  • Az említett négy mondat (a teszbíh, a tehmíd, a tehlíl és a tekbír) Allah számára a legkedveltebb négy mondat, ahogy ezt Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) is mondta egy hadíszban, amit Muszlim jegyzett le.

  • Amennyiben a megengedett szokások és vágyak által az Istennek való engedelmességet, és a bűnök elkerülését szándékozza a muszlim – még a házastársak közötti nemi élet is – jutalmat érdemmel a Magasságos Allah kegyességéből.

  • Az adakozás nemcsak pénzzel lehetséges. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) egy másik hadíszban azt mondta: „Minden muszlimra nézve van egy [kötelező] adomány.” Mire társai azt kérdezték: Mi van akkor, ha nincs semmije? Azt mondta: „Saját kezével dolgozzon, így hasznot hoz magának és adakozik.” Azt kérdezték (erre): Mi van akkor, ha nem tud? Azt mondta: „Segítsen a segítségre szoruló szűkölködőn.” Azt kérdezték: Mi van akkor, ha nem tud? Azt fellelte: „Parancsolja meg a helyénvalót vagy a jót.” Azt kérdezték: Mi van akkor, ha nem teszi? Azt válaszolta: „Ne tegyen rosszat, mert ez neki adomány.” (al-Bukhári, Muszlim)

  • Ebben a hadíszban Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) a jónak több kapuját mutatta meg társainak, megkönnyítve nekik a jócselekedetek megtételét.

  • Ez a hadísz arra buzdítja a hívőt, hogy mindig javítsa szándékát, hiszen a házasélet, a családra való költés és a munka, a pénzkeresés is adományként íratik meg a hívőnek, ha jó szándékkal, csak Allah jutalmát várva teszi meg.

  • A hadísz felszólít a Próféta ( béke legyen vele ) társainak követésére fennkölt igyekezetük terén, valamint az Allahnak és Küldöttének való engedelmességben való versengésük terén.

  • A hadísz rámutat, hogy a Próféta ( béke legyen vele ) társai szerettek jót tenni, vetélkedtek és versenyeztek ebben.
    Abu Hurairára hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, hogy a muhádzsirún (a kivándorlók) szegényei elmentek Allah Küldöttéhez ( béke legyen vele ) és azt mondták neki: „A gazdagokéi lesznek a legelső helyek és az örökké tartó gyönyör.” „És miért?” – kérdezte a Próféta. „Mert ők imádkoznak, ahogyan mi is imádkozunk, böjtölnek, ahogyan mi is böjtölünk, adakoznak, mi pedig nem, és rabszolgákat szabadítanak fel, de mi nem. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) megkérdezte: „Tanítsak-e nektek valamit, amivel megelőzhetitek azokat, akik előttetek voltak, és azokat is, akik utánatok jönnek, és senki elétek nem kerülhet, hacsak ugyanazt nem cselekszi, amit ti is tettetek?” „Hát persze, ó Allah Küldötte!” – felelték neki. „Magasztaljátok Allahot, adjatok hálát Neki és dicsőítsétek Őt harmincháromszor minden ima után!” Később ismét felkeresték Allah Küldöttét ( béke legyen vele ) és azt mondták neki: „A [gazdag] testvéreink megtudták, hogy mit csinálunk, és ők is ugyanazt teszik.” A Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta erre: „Allah kegyelme ez, amit arra áraszt ki, akire akar.” (al-Bukhári, Muszlim)