24. hadísz - Allah hatalmassága és könyörülete

gondviselesAbu Darr al-Ghifárira hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, aki a Prófétára hivatkozott, miszerint – annak részeként, amit a Próféta a Dicsőséges és Fenséges Urát idézve mondott el – Allah így szólt 1 75:
„Ó, szolgáim! Én tilalmassá tettem Önmagamra nézve az igazságtalanságot, s tilalmassá tettem közöttetek is, ne legyetek hát igazságtalanok egymással szemben!
Ó, szolgáim! Mindegyikőtök tévelygő, kivéve az, akit Én vezetek [az igaz útra], kérjétek hát Tőlem a vezetést, s Én vezetni foglak titeket!
Ó, szolgáim! Mindegyikőtök éhező, kivéve az, akit Én táplálok, kérjétek hát Tőlem a táplálékot, s Én táplálni foglak titeket!
Ó, szolgáim! Mindannyian ruhátlanok vagytok, kivéve az, akit Én felruházok, kérjétek hát Tőlem a ruházatot, s Én felruházlak titeket!
Ó, szolgáim! Ti bizony éjjel és nappal tévedtek, és Én megbocsátom az összes vétket, kérjétek hát Tőlem a megbocsátást, s Én megbocsátok nektek!
Ó, szolgáim! Ti bizony nem fogjátok elérni azt, hogy ártani tudjatok Nekem, hogy káromra lehessetek. Ti bizony nem fogjátok elérni azt, hogy hasznot tudjatok hajtani Nekem, hogy a hasznomra lehessetek.
Ó, szolgáim! Hogyha közületek mindenki – az első és az utolsó, ember és dzsinn – a legistenfélőbb szívű ember szívével bírna, az nem növelné semmivel sem az uralmamat.
Ó, szolgáim! Hogyha közületek mindenki – az első és az utolsó, ember és dzsinn – a leggonoszabb szívű ember szívével bírna, az nem csökkentené semmivel sem az uralmamat.
Ó, szolgáim! Hogyha közületek mindenki – az első és az utolsó, ember és dzsinn – egy fennsíkon állna, és Tőlem kérne [bármit], és Én megadnám mindenkinek azt, amit kért, mindaz nem csökkentené azt, amivel rendelkezem, csupán annyival, amennyivel a tű csökkenti a tengert, ha belemártják.
Ó, szolgáim! Csupán a ti tetteitek azok, amelyeket nektek megszámlálok, majd teljessé teszem számotokra azokat [az evilágon és a túlvilágon] 2 .
76 Így hát, aki jóra lel, az köszönje meg Allahnak 3 ,77 és aki másra lel, az ne tegyen szemrehányást, csakis önmagának!”
(Muszlim)

Tanulságok és hasznos tudnivalók:

  • Ez a hadísz a hatalmas jelentőségű szent hadíszok egyike, melyet a Próféta ( béke legyen vele ) az ő Urát idézve mondott el.

  • Ez a hadísz növeli az ember szívében az Allah iránti szeretetet, és az Előtte való szégyenérzetet, hiszen Allah abszolút és határtalan hatalma ellenére is szép szóval hívja szolgáit, hogy fohászaikkal, imáikkal és bocsánatkérésükkel forduljanak Hozzá.

  • „Ó, szolgáim”: Ez a felhívás mindenkinek szól, muszlimnak és nem muszlimnak egyaránt.

  • Allah – abszolút igazságossága folytán – megtiltotta Magára nézve az igazságtalanságot, mivel Allah az igazságosságot szereti, és mindent igazsággal teremtett. Allahtól sohasem származhat igazságtalanság

  • Ő mentes minden hibától –, hiszen azt mondta a Magasságos: „És Urad nem tesz igazságtalanságot senkivel”. (Korán, 18:49)

  • Allah megtiltotta az emberek között az igazságtalanságot, és óva intette őket attól. Az igazságtalanság háromféle lehet:

    • Az Istennel való társítás (valakit/valamit isteníteni, Allahhal együtt, vagy Allah helyett imádni). Ez a leghatalmasabb igazságtalanság.

    • Az embernek önmagával szembeni igazságtalansága, ami a bűnök elkövetése által valósul meg.

    • Az emberek egymás ellen elkövetett igazságtalansága. Az igazságtalanság tiltott, mert fájdalmas következményekkel jár az evilágon és túlvilágon egyaránt, súlyos ártalommal sújtja az embereket, és a társadalmat is.

  • A helyes útra való vezetés Allah kezében van, és csak Tőle lehet kérni. Jóságossága folytán annak adja, akinek akarja, és igazságossága folytán attól tartja vissza, akitől akarja.

  • Az ember Allah segítsége nélkül tévelyeg, soha nem vezéreltetett volna az igaz útra, ha Allah nem vezette volna arra.

  • Az embernek az élet minden pillanatában szüksége van a helyes útra való igazításra.

  • Ebben a hadíszban parancs van a fohászra, és ígéret a meghallgatásra, ahogyan Allah a Koránban mondta:
    „Fohászkodjatok Hozzám és Én felelek nektek! Akik méltóságon alulinak tartják az Én szolgálatomat, azok alázatosan fognak a gyehennába menni.” (Korán, 40:60)

  • Az étel és az ellátás általánosságban Allah kezében van, és senki sem birtokolja ezeket. Allah azt mondta:
    „Nincs élőlény a földön, amelyről gondoskodni ne Allah feladata lenne” (Korán, 11:6) és azt mondta: „Mondd: ’Ha a tiétek lenne az én Uram irgalmának minden kincse, akkor is megtartanátok [azokat magatoknak], attól félve, hogy kiadjátok. Bizony, fösvény az ember!’” (Korán, 17:100)

  • Az ember saját erőből a megélhetést sem tudja garantálni magánnak, nemhogy a helyes útra vezérlést.

  • Az ember nincstelen és korlátolt, Allah viszont gazdag, és mindenre képes, hiszen az útmutatás, az étel, az ital, a ruha és a bűnök megbocsátása, valamint a többi kegy, amelyekre az embernek szüksége van, mind a Magasságos Allahtól származik. A muszlimnak Allahtól kell kérnie mindezt, azután pedig köszönetet kell nyilvánítania értük.

  • Ez a hadísz megtanítja az embert arra, hogy elgondolkozzon sajátmagán, italán, ételén és öltözékén.
    „Ha meg akarnátok számlálni kegyét, számát sem tudnátok annak. Ám az ember bizony megám átalkodott az ő vétkességében és hitetlenségében.”
    (Korán, 14:34)
    Továbbá: „Vajon nem láttátok-e hogy szolgálatotokra rendelte azt, ami az egekben és a földön van, és gazdagon részeltetett benneteket látható és rejtett kegyeiben?” (Korán, 31:20)
    Ezzel az ájával kapcsolatban Muqátil azt mondta: A látható kegy az iszlám, a rejttett kegy pedig az, hogy nem tette nyilvánossá a bűneiteket.

  • Aki azon gondolkodik, hogy Allah mennyi kegyet tanúsított iránta, hálás lesz annak, Aki mindezt adta, elismeri kegyeit, és olyasmire fogja azokat felhasználni, ami Allahnak tetszik. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Egyetek, igyatok és adakozzatok fösvénység és pazarlás nélkül! Allah bizony szereti látni kegyeinek nyomát a szolgáján.” (Ahmed, an-Naszái, at-Tirmidi) És azt mondta ( béke legyen vele ): „Allah bizony elégedett azzal a szolgával, aki ha a falatot megeszi, hálát ad Neki, és ha a kortyot megissza, hálát ad Neki.” (Muszlim)

  • A jótéteményeket – azért, hogy megmaradjanak, sőt azért, hogy gyarapodjanak – meg kell hálálni, ahogy Allah mondta:
    „Bizony, ha hálásak vagytok, még több [kegyet] fogok tanúsítani irántatok.” (Korán, 14:7)
    Áisa – Allah legyen elégedett vele – azt mondta: „Allah Küldötte ( béke legyen vele ) mindig felkelt éjszaka imádkozni, és addig állt az imában, amíg a lábai teljesen feldagadtak. Egyszer azt kérdeztem tőle: ’Miért teszed ezt, Ó Allah Küldötte, hiszen neked Allah már megbocsátotta minden előző és ezután lévő bűnödet?’ Ő azt felelte: ’Ne legyek hát hálás szolga?’” (al-Bukhári, Muszlim)
    És Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta Muádnak: „Allahra esküszöm, hogy szeretlek téged ó Muád! Ne felejtsd el azt mondani minden imát követően: Ó, Allah! Segíts nekem abban, hogy megemlékezzek Rólad, hálát adjak Neked, és jól szolgáljalak!” (Abu Dáúd, an- Naszái) A jótétemények meghálásának öt pillére a következő:

    • Allah iránti alázatosság (mivel Ő az, Aki adta a jótéteményt)

    • szeretet Iránta

    • adományainak elismerése

    • az Ő dicsérete, jótéteményeinek emlegetése

    • valamint az, hogy a jótéteményeit jóra használjuk. Nem szabad olyasmire használni Allah adományát, amit Ő nem szeret.

  • Allah tudása hatalmas, hiszen „Ő tudja (mind)azt, ami az egekben és a földön van, és tudja azt, amit eltitkoltok és azt, amit kinyilvánítotok. És Allahnak tudomása van szívetek legtitkosabb gondolatairól.” (Korán, 64:4)

  • Allah türelme hatalmas, hiszen tudja az emberek bűneit, és ennek ellenére nem bünteti meg őket azonnal ezért.
    „És a te Urad a Megbocsátó, és Övé a kegyelem. Ha [már az evilágon] meg akarná őket büntetni azért, amire szert tettek, akkor siettetné a büntetésüket. Ám [megszabott] határidejük van, s akkor nem lelhetnek Rajta kívül menedéket.” (Korán, 18:58)

  • Allah minden bűnt megbocsát, ha bűnbánattal fordulunk Hozzá. Allah azt mondja:
    „Aki valami rosszat tesz, vagy önmaga ellen vétkezik, [de] utána Allahhoz fohászkodik bocsánatért, az Allahot megbocsátónak és könyörületesnek fogja találni.”
    (Korán, 4:110)
    Tehát a bűnbánat eltörli a bűnöket. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki bűnét megbánja, az olyan, mint akinek nincs bűne.” (Ibn Mádzsah)

  • Allah mindig készen áll megbocsátani. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Bizony, Allah kiterjeszti a kezét az éjszaka során, hogy azok, akik nappal bűnt követtek el, megbánhassák. És kiterjeszti a kezét a nappal során, hogy azok, akik éjjel bűnt követtek el, megbánhassák. (És mindennap ezt fogja tenni,) amíg a Nap nyugaton nem kel fel (az Ítélet Napjáig).” (Muszlim) Ez pedig arra készteti az embert, hogy mindig bűnbocsánatot kérjen Allahtól.
    Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ti, emberek, forduljatok bűnbánattal Allahhoz és kérjetek Tőle bűnbocsánatot! Bizony, én magam naponta százszor is bűnbánattal és bűnbocsánatkéréssel fordulok Hozzá.” (Muszlim)
    Allah azt mondta Magáról: „Ő az, Aki elfogadja szolgáitól a megbánást és megbocsátja a rossz cselekedeteket. Ő tudja, mit tesztek.” (Korán, 42:25)

  • Az, hogy Allah minden bűnt megbocsát, növeli az Allahba vetett reménykedést. Allah azt mondta:
    „Mondd: „Ti szolgáim, akik önmagatok ellen vétkeztetek! Ne veszítsétek el a reményt Allah irgalmában! Allah minden bűnt megbocsát. Ő a Megbocsátó és a Könyörületes.” (Korán, 39:53)
    Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki megbánja a bűnét, mielőtt a Nap nyugaton kelne fel (az Ítélet Napja előtt), annak Allah megbocsát.” 4 (Muszlim)

  • A jó tettek csak annak használnak, aki megtette azokat, a rossz tettek pedig csak annak ártanak, aki megtette azokat. Allah azt mondta:
    „Bármi jó ér téged, az Allahtól van, és bármi rossz ér, az saját magadtól van.”
    (Korán, 4:79)

  • Allah hatalma abszolút, hiszen a Magasságos Allahnak nem árt a Neki való ellenszegülés, és nincs hasznára a Neki való engedelmesség. Allahnak nincs szüksége az emberekre, így mindez nem növeli, és nem is csökkenti az Ő hatalmát.

  • Allah abszolút, határtalan gazdagsággal és abszolút, határtalan képességekkel rendelkezik. Semmivel sem csökkentené gazdagságát és semmiben sem korlátozná az sem, ha minden embernek megadná mindazt, amit kíván. Allah csupán megpróbáltatás alá helyezi az embereket ebben az életben azzal, hogy visszatart tőlük vagy ad nekik valamit, és mindez az ő érdeküket szolgálja.

  • Az istenfélelem és a gonoszság helye a szív, ezért az embernek törődnie kell a szívével. Allah azt mondta: „Boldog, aki megtisztítja azt, és reményében csalatkozik az, aki megrontja.” (Korán, 91:9-10)

  • Allah nagylelkűségéből és kegyelméből következik, hogy a jótetteket (legalább) tízszeresen jutalmazza, a rosszakat pedig csak egyszeresen bünteti. Allah azt mondta:
    „Aki [majdan] valami jótettel jön elő, annak tízszer annyi [lesz a jutalma]. Aki pedig valami rossz cselekedettel jön, annak a fizetsége ugyanannyi lesz csupán. Nem fognak jogtalanságot szenvedni.” (Korán, 6:160)

  • Minden ember a saját cselekedeteit fogja Ura elé vinni, Ő pedig aszerint fogja elszámoltatni őket. Allah azt mondta:
    „Minden lélek a maga tettének záloga” (Korán, 74:38) Megjutalmazza őket a jótetteik szerint és megbünteti őket a rossztetteik szerint. Aki jót tett az Allah kegyessége és sikerre vitele által szerezte azt, aki pedig rosszat tett, az csakis saját magát hibáztathatja, mivel ellenszegült és gonoszul viselkedett.
    Allah azt mondta: „Sőt, az ember nyilvánvaló bizonyíték lesz önmaga ellen, még ha előhozakodik is a mentségeivel!” (Korán, 75:14-15)

  • A hadíszban sok említésre kerül a szív cselekedetei közül, mint például a szeretet, a reménykedés, a félelem, a hagyatkozás, a segítségkérés, a hűség stb., és ezek mind a hithez tartoznak. Allahot kérjük, hogy segítsen minket az engedelmességben, és tartson távol minket a bűnöktől! Ámen!

 

 

Igaz történet:

Abu Huraira ( Allah legyen elégedett vele ) arról számolt be, hogy hallotta, amint a Próféta ( béke legyen vele ) azt mesélte:
„Volt három ember Izrael népéből: Egy leprás, egy kopasz és egy vak. Egy napon Allah próbára akarta tenni őket, ezért leküldött hozzájuk egy angyalt, aki elment a lepráshoz és megkérdezte:
Mit szeretnél a legjobban?
A leprás így felelt: „Jó színt, hibátlan bőrt és távolodjon el tőlem az, ami miatt utálatos lettem az emberek szemében.”
Az angyal pedig áttörölte őt, és elmúlt a baja, szép színt kapott! Azután azt kérdezte: A vagyonból mi tetszik neked legjobban?
Az ember azt felelte: A tevék. (De az is lehet, hogy a tehenet mondta.)
És kapott egy vemhes, tíz hónapos nőstény tevét, és az angyal így fohászkodott: Allah áldja meg neked ezt!

Azután továbbment a kopasz emberhez, és megkérdezte:
Mit szeretnél a legjobban?
A kopasz így felelt: „Szép hajat szeretnék és azt, hogy távolodjon el tőlem az, ami miatt utálatos lettem az emberek szemében.”
Az angyal áttörölte őt, és elmúlt a baja, szép hajat kapott. Majd azt kérdezte: A vagyonból mi tetszik neked legjobban?
Azt mondta: A tehenek. És kapott is egy vemhes tehenet, és az angyal így fohászkodott:
Allah áldja meg neked ezt!

Azután az angyal továbbment a vak emberhez, és megkérdezte:
Mit szeretnél a legjobban?
A vak így felelt: „Hogy Allah visszaadja a látásomat, hogy láthassam az embereket.”
Az angyal áttörölte őt, és újra látott. Majd megkérdezte tőle: A vagyonból mi tetszik neked legjobban?
A birkák – felelte. És kapott egy vemhes birkát, és az angyal így fohászkodott:
Allah áldja meg neked ezt!

Az idő múlott, és a három ember jószágai megszaporodtak. Az elsőnek egész völgye lett teli tevével, a másodiknak tehenekkel, a harmadiknak birkákkal. Akkor az angyal ismét eljött ahhoz, aki egykor leprás volt, de most leprás ember képében, s azt mondta neki:
„Szegény ember vagyok, s az utazás felemésztette minden pénzemet. Csak Allah kegyelmén, ezután pedig a te segítségeden múlik, hogy célba érek-e. Arra kérlek hát Allah nevében, akitől a szép színed, a hibátlan bőrödet és nagy vagyonodat kaptad, hogy adj nekem egy tevét, amellyel célhoz érhetek.” De az ember azt felelte neki:
„Sok adósságom van.”
Az angyal így folytatta: „Úgy tűnik, felismerlek én téged. Nem leprás voltál te, akitől az emberek undorodtak, s szegény ember, aki Allah kegyelméből szerzett vagyont?”
„Dehogy. Nagy tisztességben örököltem ezt a vagyont nagy tisztességű rokonaimtól” – mondta az ember.
És az angyal azt mondta: „Ha hazudsz, állítsa vissza Allah a kegyelme előtti állapotot!”

És elment az angyal az egykor kopasz emberhez is, de most kopasz ember képében. Ugyanazt mondta neki, mint a hajdanvolt leprás embernek és hasonló választ is kapott. Neki is azt mondta végül az angyal:
„Ha hazudsz, állítsa vissza Allah a kegyelme előtti állapotot!”

Aztán elment ahhoz az emberhez, aki egykor vak volt, és azt mondta neki:
„Szegény ember vagyok, s az utazás felemésztette minden pénzemet. Csak Allah kegyelmén, ezután pedig a te segítségeden múlik, hogy célba érek-e. Arra kérlek hát Allah nevében, aki visszaadta a látásodat, és akitől vagyonodat kaptad, hogy adj nekem egy birkát, melynek árából célhoz érhetek.”
Az ember pedig így válaszolt: „Valóban vak voltam én, és Allah adta vissza a látásomat. Ezért hát azt mondom neked, vigyél bármit, amit akarsz, és bármennyit, Allah nevére mondom, soha nem fogom számon kérni rajtad, mert Allah nevéért adom!”
Az angyal pedig így felelt: „Tartsd meg a vagyonodat, mert nem volt ez más, mint próbatétel. Allah elégedett veled, és megharagudott a társaidra.”
(al-Bukhári, Muszlim).

1 Ez a hadísz egy úgynevezett hadísz kudszi (szent hadísz). A szent hadísz különbözik mind a Korántól, mind pedig a prófétai hadíszoktól

2 A teljessé tétel lehet az evilágon, a túlvilágon, vagy mind a kettőben. Allah azt mondta:
„Aki a túlvilág szántóföldjét akarja bevetni, annak gyarapítjuk a vetését. Aki azonban az evilág szántóföldjét akarja bevetni, annak adunk abból, de nem lesz osztályrésze a túlvilágon.” (Korán 42:20)
„Aki a tovasiető [evilági életet] akarja, annak gyorsan adunk abban azt, amit akarunk, annak, akinek szándékozunk.” (Korán 17:18)
„Akik azonban a túlvilágot akarják, buzgón törekszenek utána és hívők, azok buzgalmának meg lesz a köszönete [Allahnál].” (Korán 17:19)

3 Egyrészt köszönje meg Allah segítségét, hogy a jót megtette, másrészt Allahnak köszönje meg a jutalmazást.

4 Bővebben lásd a 42. hadísz magyarázatát

 

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink