Tanulságok és hasznos tudnivalók:

• Ez a hadísz felhívás az összes embernek arra, hogy bűnbánóan forduljon Allahhoz, s híradás arról, hogy Allah megbocsátja az összes bűnt annak, aki megbánja azokat, és Hozzá fordul megbánásával, még ha annyi bűne volt is, amennyi majdnem betöltené a Földet. Allah azt mondja:
  „Add hírül a szolgáimnak, hogy Én vagyok az, Aki a Megbocsátó és a Könyörületes!” (Korán, 15:49)

• Ez a hadísz váltja ki legjobban a reményt és a bűnbánatot, mivel világossá teszi Allah megbocsátásának hatalmasságát bármilyen bűnről van is szó.
  „Mondd: „Ti szolgáim, akik önmagatok ellen vétkeztetek! Ne veszítsétek el a reményt Allah irgalmában! Allah minden bűnt megbocsát. Ő a Megbocsátó és a Könyörületes.” (Korán, 39:53)
  Ez az ája csak a megbánásra értelmezhető, hiszen a társítás csak akkor bocsátható meg, ha megbánják azt. Allah azt mondja:
  „Allah nem bocsátja meg, hogy [más isteneket] társítsanak Mellé. Ami [vétek] ez alatt van, azt megbocsátja annak, akinek akarja.” (Korán, 4:110)

• Az iszlám nem fojtja el az emberi lelket, hanem kinyitja számára a remény kapuját Allah könyörületességével kapcsolatban, és
  „Allah szereti azokat, akik készek a megbánásra és szereti azokat, akik megtisztulnak.” (Korán, 2:222)
  Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „A Mindenható Allah azt mondja: ’Aki jót cselekszik, az tízszeresen vagy még többszörösen kapja azt vissza, és aki rosszat cselekszik, az hasonlóképpen kapja vissza, vagy megbocsátom neki. És aki egy arasznyit közeledik Hozzám, ahhoz Én egy kartávolságnyit közeledem, és aki egy kartávolságnyit közeledik Hozzám, ahhoz Én egy ölnyit közeledem, és aki Felém sétálva indul, afelé Én futva indulok el. És aki annyi bűnnel állna is elém, amennyi majdnem betöltené a Földet úgy, hogy nem társít Velem semmit, Én bizony ugyanennyi megbocsátást hoznék neki!’” (Muszlim)

• Az iszlám megnyitja az ajtót bűnbánatra a vétkeseknek. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Nincsen olyan szolga, aki ha bűnt követ el, s utána a helyes módon megtisztálkodik, majd imádkozik két rakát, majd Allah bocsánatát kéri (jasztagfirullah), hogy ezt követően ne bocsáttatna meg neki.” (Abu Dáúd, at-Tirmidi) A Magasztos Allah azt mondta:
  „És akik, ha valami szégyenletes (fahsaa) dolgot követnek el, vagy sajátmaguk ellen vétkeznek, akkor megemlékeznek Allahról, és vétkeik megbocsátásáért esedeznek – és vajon ki bocsátaná meg a vétkeket, ha nem Allah? –, és akik nem átalkodnak meg [bűnös] cselekedetükben – tudván, [hogy az bűn]. Ők azok, akiknek jutalma megbocsátás lesz az ő Uruktól, és kertek, amelyek alatt patakok folynak, s örökkön ott fognak időzni.” (Korán, 2:135-136)

• A fohászkodás reménykedéssel teli legyen, hiszen az a fohász, amit az ember szokásból tesz, a szíve jelenléte nélkül, nem érdemli meg a meghallgatást.

• Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) majdnem minden cselekedeténél mondott egy fohászt, amelyben a Magasságos Allah felé fordult, hogy vigye sikerre Elhatározását, és hogy el ne botoljon, valamint hogy megóvja és részesítse jótékony áldásban. Ezért a muszlimnak ügyelnie kell arra, hogy megtanulja ezeket a nagyszerű, hagyományozott fohászokat, követve a nemes Küldött ( béke legyen vele ) és jóságos társainak példáját, és szorgalmasan ismételgesse ezeket a megfelelő időben és alkalmakkor, képességétől függően, és ezáltal szíve összeköttetésben marad a Dicső és Fenséges Allahhal, megtisztul és felemelkedik a lelke.

• A bűn elkövetése ne legyen akadálya az embernek abban, hogy fohászkodjon, sőt ilyen állapotban még nagyobb szüksége van a fohászkodásra, mint máskor. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) mesélve a Magasztos Uráról azt mondta: „Bűnt követett el egy szolga és azt monda: Ó Allah, bocsásd meg a bűnömet! Erre a Magasztos Allah azt mondta: ’A szolgám bűnt követett el, de tudta, hogy van neki Istene, Aki megbocsátja a bűnt és büntet érte.’ Ezután újból bűnt követett el (a szolga) és azt mondta: Ó Uram, bocsásd meg a bűnömet! Erre a Magasztos Allah azt mondta: ’A szolgám bűnt követett el, de tudta, hogy van neki Istene, Aki megbocsátja a bűnt és büntet érte.’ Ezután újból bűnt követett és azt mondta: Ó Uram, bocsásd meg a bűnömet! Erre a Magasztos Allah azt mondta: ’A szolgám bűnt követett el, de tudta, hogy van neki Istene, Aki megbocsátja a bűnt és büntet érte. Megbocsátottam a szolgámnak, tegye hát, amit akar.’” (al-Bukhári, Muszlim)

• Allah mindig készen áll megbocsátani. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Allah jobban örül egy szolgája bűnbánatának, mint az utazó, aki véletlenül megtalálta tevéjét, miután elvesztette a sivatagban.” (al-Bukhári, Muszlim)

• Nem szabad elvenni az emberek reményét Allah könyörületével kapcsolatban. Ibn Abbász azt mondta: „Aki a reménytelenséget sugallja Allah szolgáinak a megbánással kapcsolatban ezután, az visszautasítja a Magasztos Allah Könyvét.”
  Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Bizony Allah elfogadja a szolga bűnbánatát, amíg a lelke el nem éri a torkát (amíg nem haldoklik).” (at-Tirmidi, Ibn Mádzsah)

• A hadísz azt mutatja, hogy ha Allah elfogadja az embertől a bocsánatkérést, s megbocsátja neki az összes bűnét, sőt Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki a bűntől bűnbánattal válik el olyan, mint az, akinek nincs bűne.” (Ibn Mázsa, at-Tabaráni)

• Ez a hadísz arra neveli a muszlimot, hogy jót gondoljon Allahról. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta, hogy Allah így szólt: „Olyan vagyok, amilyennek gondol a szolgám. Ha jót gondol Rólam, akkor úgy lesz, és ha rosszat gondol, akkor úgy lesz.” (Ahmed) Tehát, ha valakiben hatalmas a remény Allahban és úgy fohászkodik Hozzá, hogy Allah nem hagyja őt válasz nélkül, akkor megszerzi magának, amit akar.

• A hadísz bizonyítja Allah hatalmas gondoskodását a szolgáiról. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Allah lejön minden éjszaka a földi éghez, amikor csak az éjszaka utolsó harmada marad, és azt mondja: Ki fohászkodik Hozzám? Meghallgatom őt! Ki kér Tőlem? Megadom azt neki! Aki bocsánatot kér Tőlem, megbocsátok neki!” (al-Bukhári, Muszlim)

• A hadísz bizonyítja Allah hatalmas könyörületét és megbocsátását. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Amikor Allah megteremttette a teremtményeket azt írta egy könyvbe, ami Nála van a Trón felett: Bizony a könyörületem legyőzte a haragomat.” (al-Bukhári, Muszlim)
  Egy másik hadíszban azt mondta: „Allah könyörülete 100 részből áll. Egy részt leküldött a dzsinnek, az emberek, az állatok és a csúszó-mászók közé, ami által ők szeretetteljesek és könyörületesek lesznek, és ez az, ami miatt a vadállat szereti a kicsinyeit. Kilencvenkilenc részt pedig hátrahagyott. Ezzel lesz könyörületes a szolgáival szemben a Feltámadás Napján.” (al-Bukhári, Muszlim)

• A hadísz arra neveli a hívőket, hogy egyedül Allahtól függjenek és Belé kapaszkodjanak.

• A bocsánatkérés és a bűnbánat. A bocsánatkérés beszédben, szavakban történik, a bűnökről való lemondással és a hozzájuk való ragaszkodás elkerülésével együtt válik bűnbánattá. A bűnbánatot tartó óvakodjon a ’hazugok bűnbánatától’, amely csak beszédben való bocsánatkérést takar, miközben az ember elhatározza a szívében a bűnök folytatását.

• A muszlim ember a remény és a félelem között él: Reménykedik abban, hogy Allah a Paradicsomba juttatja, és attól fél, hogy a Pokolba kerül. „Az Ő kegyét remélik, és félnek a büntetésétől” (Korán, 17:57)

• Allah megbocsát annak, aki Hozzá fohászkodik, Tőle remél, Tőle kér bocsánatot és nem társít Vele semmit:

  • A fohász. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki azt mondja: ’Allah bocsánatát kérem, Akin kívül nincs más isten, az Élő, az Önmagában Létező és Hozzá fordulok bűnbánattal’, annak bűnei megbocsáttatnak, még akkor is, ha a csatamezőről futott el ² .” (Abu Dáúd, at-Tirmidi)

  • A remény: hiszen Allah mindig készen áll megbocsátani. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Bizony, Allah kiterjeszti a kezét az éjszaka során, hogy azok, akik nappal bűnt követtek el, megbánhassák. És kiterjeszti a kezét a nappal során, hogy azok, akik éjjel bűnt követtek el, megbánhassák. (És mindennap ezt fogja tenni,) amíg a Nap nyugaton nem kel fel (az Ítélet Napjáig).” (Muszlim) Ez arra készteti az embert, hogy mindig bűnbocsánatot kérjen Allahtól.
    Allah azt mondta: „Ő az, Aki elfogadja szolgáitól a megbánást és megbocsátja a rossz cselekedeteket. Ő tudja, mit tesztek.” (Korán, 42:25)

  • A bűnbocsánatkérés. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ti, emberek, forduljatok bűnbánattal Allahhoz és kérjetek Tőle bűnbocsánatot! Bizony, én magam naponta százszor is bűnbánattal és bűnbocsánatkéréssel fordulok Hozzá.” (Muszlim) Valamint azt mondta: „Allahra esküszöm, hogy naponta több mint hetven alkalommal kérem Allah bocsánatát és bűnbánattal fordulok Hozzá!” (al-Bukhári)
    Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „A bűnbocsánatkérés ura (legjobb formája) az, hogy azt mondod: ’Ó Allah, Te vagy az Isten, nincs Rajtad kívül más isten, és én a szolgád vagyok. Megtartom a Neked tett megegyezést és az ígéretet, amennyire tudom. Menedéket keresek Nálad attól a rossztól, amit elkövettem. Elismerem a jótéteményed, amit adtál nekem, és elismerem a vétkeimet. Bocsáss hát meg nekem, bizony nincs más Rajtad kívül, aki megbocsátja a bűnöket!’ [Majd így folytatta]: Aki a jelentéséről meggyőződve mondja el ezt reggel és meghal este előtt, az a Paradicsomba jut, és aki a jelentéséről meggyőződve mondja el este és meghal reggel előtt, az a Paradicsomba jut.” (al-Bukhári)

  • Az egyistenhit. „Mondd azoknak, akik hitetlenek: ’Ha abbahagyják, bocsánat adatik nékik azért, ami korábban történt.’” (Korán, 8:38) Tehát az egyistenhitet megvalósító ember, aki beleesik a bűnbe, de közben nem társít senkit és semmit sem Allahhal, annak – ha Allah úgy akarja – megbocsát és a Paradicsomba juttatja. Ha az egyistenhívő a Tűzbe kerül a bűnök miatt, Allah kiemeli őt a Tűzből, és a Paradicsomba helyezi őt:

    1. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Tanúsítom, hogy nincs más isten Allahon kívül, és én vagyok Allah Küldötte. Ha valaki úgy találkozik Allahhal, hogy hisz ebben anélkül, hogy kételkedne benne, akkor biztosan a Paradicsomba kerül.” (Muszlim)

    2. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Annak, aki tanúsítja, hogy nincs más isten Allahon kívül és azt, hogy Mohamed Allah Küldötte, Allah megtiltotta a Tüzet (a Poklot).” (Muszlim)

    3. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki úgy hal meg, hogy tudja, hogy nincs más isten Allahon kívül, bemegy a Paradicsomba.” (Muszlim)

    4. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki azt tanúsítja, hogy nincsen más isten, csak Allah, Ő az Egyetlen, nincs Neki társa, és Mohamed az Ő szolgája és küldötte, és azt, hogy Jézus Allah szolgája, küldötte és szava, akit Mária által küldött el, Tőle (Allahtól) jövő Lélek ³ , és hogy a Paradicsom igazság és a Pokol igazság, azt Allah a Paradicsomba juttatja [majd] bármilyen tetteket cselekedett is.” (al-Bukhári, Muszlim)

• A társítás veszélye. Allah azt mondja: „Bizony, kinyilatkoztatta neked, és az előtted valóknak is: ha másokat társítasz az imádatban Allah mellé, akkor bizony minden cselekedeted hiábavaló, és biztosan a vesztesek között leszel.” (Korán, 39:65)

• Allah megbocsátása hatalmasabb a bűnöknél, bármennyi is legyen belőlük, ezért az engedetlennek nem szabad reményvesztettnek lennie, bármennyi bűne is van, mert Allah megbocsátása sokkal hatalmasabb azoknál, hiszen Allah a Megbocsátó, a Megkönyörülő.

• Allahhal való találkozás valósága. „Te ember! Minden igyekezeteddel Uradhoz törekszel, s találkozni fogsz Vele.” (Korán, 84:6)
  Minden embernek fel kell készülnie az Allahhal való találkozásra.
  „Mondd: „Én csak hozzátok hasonló ember vagyok, aki azt a kinyilatkoztatást kapta, hogy a ti istenetek az Egyetlen Isten. Aki reménykedik abban, hogy Urával találkozik, az jótettet cselekedjen és ne társítson senkit Ura szolgálatában!” (Korán, 18:110)

• Egyedül Allahot imádni, az első joga Allahnak a szolgáival szemben, és aki teljesíti ezt a jogot, megérdemli, hogy a Paradicsomba jusson. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta egyszer Muádnak ( Allah legyen elégedett vele ): „Ó Muád, tudod mi a joga Allahnak a szolgáival szemben, és mi a joga a szolgáknak Allahhal szemben? Allah és a Küldötte tudja – válaszolt Muád. Azt mondta Allah Küldötte ( béke legyen vele ): „Allah joga a szolgáival szemben az, hogy Őt imádják és ne társítsanak Vele senkit. És a szolgák joga Allahhal szemben az, hogy nem bünteti azt, aki nem társít Vele semmit.” (al-Bukhári) A Szahihokban olvashatjuk, Ibn Maszúdtól: „Kérdeztem: Ó Allah Küldötte! Melyik bűn számít a legnagyobbnak Allahnál? Így felelt: ’Ha hasonmást (társat) állítasz Allah mellé, holott Ő teremtett meg.’” (al-Bukhári, Muszlim)

Megjegyzések:

• A társítás ⁴ 161 az iszlám szerint azt fejezi ki, hogy Allah mellé társat, hasonmást állítani, akit Allahhal egyenlővé tesznek például az imádatban és a szeretetben, hozzá (is) fordulnak tetteikkel, vagy isteni cselekedeteket, neveket vagy tulajdonságokat tulajdonítanak neki. Ez a legnagyobb társítás és egyben a legnagyobb bűn, amit Allah nem bocsát meg annak, aki nem bánja meg:
  „Valóban, Allah nem fogja megbocsátani, ha mást társítanak Mellé, de megbocsátja, ami kisebb bűn ennél, akinek akarja.” (Korán, 4:48)
  Egyszer Abdullah ibn Maszúd Allah Küldöttétől ( béke legyen vele ) megkérdezte, hogy a bűnök közül melyik a legnagyobb Allahnál. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt válaszolta: „Az, hogy Allah mellé társat állítasz, miközben Ő az, Aki teremtett téged.” Erre azt mondta Abdullah: Bizony hatalmas bűn ez, és így folytatta: Ezután [milyen bűn] következik? Azt válaszolta: „Az, hogy megölöd a gyermekedet félve attól, hogy együtt fog enni veled.” Újból azt kérdezte Abdullah: Ezután [milyen bűn] következik? Azt válaszolta: „Az, hogy a szomszédod feleségével paráználkodsz.” (al-Bukhári, Muszlim)

• Van kisebb társítás is, amely csorbítja az egyistenhitet és út a nagyobb társításhoz. Például Allahon kívül másra esküdni, s ha az illető nem magasztalja azt, akire esküdött (mert ha magasztalja is, akkor ez már nagy társításnak számít). Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki másnak a nevére esküszik Allahon kívül, az hitetlenséget vagy társítást követ el.” (Abu Dáúd, al-Hákim és at-Tirmidi). Például amulettekről, talizmánokról, kabalákról hinni, hogy jót vagy rosszat okoznak, szerencsét illetve balszerencsét hoznak. „Aki amuletteket visel, társítást követ el.” (Ahmed és al-Hákim)

• A kisebb társításhoz tartozik a rejtett társítás, a riaá ⁵ . Ha valaki azonban a jócselekedeteket kizárólag az emberek tetszéséért vagy földi javakért csinálja, és nem Allah tetszéséért, akkor az képmutató. Allah azt mondja a képmutatókról:
  „Ha felállnak az imára, akkor ímmel-ámmal állnak hozzá, s azt szeretnék, hogy az emberek szeme rajtuk legyen, s csak tessék-lássék emlékeznek meg Allahról” (Korán, 4:142) Az ilyen cselekedet kétségtelenül értéktelen, hiábavaló, és a követője megérdemli Allah haragvását.

Igaz történet:

Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Az előttetek éltek között volt egy férfi, aki kilencvenkilenc embert ölt meg, ezután [bűnbánatot akart tenni, ezért] kérdezősködött a Föld legnagyobb tudósáról. Egy aszkétát ajánlottak neki. Elment hát hozzá és azt kérdezte tőle, hogyha kilencvenkilenc embert ölt meg, vajon még lehetséges-e bűnbánatot csinálnia? Az aszkéta nemmel válaszolt, mire a férfi elővette kardját és megölte őt is, s vele együtt már száz embert ölt meg. Egy idő után [újból bűnbánatot akart csinálni, ezért] kérdezősködött a Föld legnagyobb tudósáról. Ajánlottak neki egy tudóst. Elment hát hozzá és azt mondta neki, hogy száz embert ölt meg, vajon még lehetséges-e bűnbánatot csinálnia? Igennel válaszolt a tudós és így folytatta: ’Ki léphetne közéd és a bűnbánat közé? Vándorolj ki ebbe és ebbe a faluba, hiszen ott olyan emberek vannak, akik Allahot imádják! Imádd Uradat velük, és ne térj vissza a faludhoz, mert rossz föld az!’ Elindult hát [a jó faluhhoz], de út közben elérte a halál [és úgy halt meg, hogy a szíve a jó falu felé irányult]. A kegyelem és a kínzás angyalai eljöttek, és veszekedtek érte. [Iblisz (a sátán) azt mondta: Én vagyok a legjogosultabb rá, hiszen soha nem volt engedetlen velem szemben.] A kegyelem angyalai azt mondták: Bűnbánatot mutatva, a szívével Allahhoz fordulva vándorolt ki. A kínzás angyalai pedig azt mondták: Soha nem követett el semmi jót sem. Ezért Allah elküldött egy angyalt [emberi formában], akinek elmondták a vitájuk okát. Ő azt mondta: Nézzétek meg, melyik faluhoz van közelebb, és ehhez soroljátok őt. Megmérték és azt találták, hogy ahhoz a faluhoz van közelebb, ahová vándorolni akart, és ezért a kegyelem angyalai vitték el őt.” (al-Bukhári, Muszlim)