Mohamed Próféta (blv) halála

allah-muhammad-name-picMohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) a búcsúzarándoklat végeztével hazatért Medinába, és néhány hónap múlva megbetegedett. Hirtelen múlni nem akaró, heves fejfájásrohamok törtek rá. Áisa (Allah legyen elégedett vele) úgy emlékezett, egyszer maga is éppen egy erős migrénnel kínlódott, s a szobájában pihent. „Jaj, a fejem!” – nyöszörögte, mikor Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) a helyiségbe lépett. „Nem, nem Áisa – felelte a Próféta –, jaj az én fejem.”. Mohamed Prófétát (Allah áldása és békéje legyen vele) betegsége alatt mindig valamelyik felesége ápolta, de amikor rosszabbodott az állapota, engedélyt kért feleségeitől, hogy Áisa lakrészében ápolják tovább, és ők megengedték azt neki.

Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) az egyre elviselhetetlenebbé váló fájdalom ellenére mindig a mecsetbe ment, hogy vezesse az imát, vagy beszédet mondjon az egybegyűlteknek. Egyszer, midőn a betegség teljesen elhatalmasodott rajta, Abu Bakrot kérte, hogy helyette ő vezesse a közös imát. Így Abu Bakr volt az, aki vezette az imát a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) jelenlétében. Egyszer a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) jól érezte magát, ezért két ember segítségével kiment a többiekkel imádkozni, és amikor Abu Bakr megérezte a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) jelenlétét, hátralépett, hogy átadja tisztét, de a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) jelezte neki, hogy maradjon a helyén, az imavezetőt megillető helyen, s ő mellette ült. A Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) imádkozott, Abu Bakr követte őt imájában, és a többiek pedig követték Abu Bakrot imájában.

Anasz arról számolt be, hogy amikor Allah Küldöttének (Allah áldása és békéje legyen vele) súlyosbodott a betegsége, időnként elvesztette az eszméletét, és amikor Fatima (Allah legyen elégedett vele) azt mondta neki: „Mennyire szenvedsz, ó apám!” – akkor azt felelte a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele): „Apád mától nem fog szenvedni soha többé.” (al-Bukhári).

Egy csütörtöki napon a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) kiment az emberekhez, vezette őket az imában, utána beszédet intézett hozzájuk majd hozzátette: „Bizony Allah döntés elé állította egyik szolgáját, válasszon az evilági lét és egy másik, Istenhez közeli világ között, s ő az utóbbi mellett tette le a voksát.” (al-Bukhári). Az egyetlen, aki úgy látszik megértette a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) közelgő halálára történő célzást, a könnyekre fakadó Abu Bakr volt. A társak ezen esemény után csak hétfő reggel látták a Prófétát (Allah áldása és békéje legyen vele), amikor imádkozták a fadzsr imát Abu Bakr vezetésével. Akkor a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) csak rájuk nézett, elégedetten mosolygott, jelezte nekik, hogy végezzék csak az imát és visszament a szobába. Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) már aznap délelőtt meghalt, hatvanhárom évesen, a Hidzsra utáni tizenegyedik évben (kb. 632-ben).

Áisa azt mondta: „A Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) amikor egészséges volt azt mondta: ’Nem hal meg egy próféta sem anélkül, hogy előbb meg ne látná a helyét a Paradicsomban. Ezután döntés elé állítják.’ Amikor pedig a Próféta meghalt, a combomon pihent a feje, először elvesztette az eszméletét, és amikor magához tért, a ház plafonjára szögezte a tekintetét és azután azt mondta: ’Ó Allah, a legfennköltebb társat [választom].’ Így hát tudtam (mondta Áisa), hogy nem minket választ és rájöttem, hogy ez az, amiről beszélt nekünk, amikor egészséges volt. Ezután azt mondta (Áisa): Ez volt az utolsó szó, amit kiejtett: ’A legfennköltebb társat [a Paradicsomban].’” (al-Bukhári. Muszlim).

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink