Amikor befejezte az imádkozást, azt mondták neki: Ó Allah Küldötte, hosszasan végezted az imádkozást. Azt felelte a Próféta: „Bizony, a fiam a hátamra ült, és nem szerettem volna siettetni, hogy befejezze, amit akart.” (Ahmed és an-Naszáí)
Saddádra való hivatkozással jegyezték fel, hogy azt mondta: Kiment a Próféta a mecsetbe Haszant vagy Huszeint tartva a kezében, majd előrelépett és letette a földre, azután elkezdett imádkozni tekbírt végezve. Amikor leborult, sokáig maradt abban a helyzetben, ezért felemeltem a fejem, és megláttam, hogy a kisgyermek a hátán volt, majd visszatértem a leborulás helyzetébe.
Amikor befejezte az imádkozást, azt mondták neki: Ó Allah Küldötte, hosszasan végezted az imádkozást. Azt felelte a Próféta: „Bizony, a fiam a hátamra ült, és nem szerettem volna siettetni, hogy befejezze, amit akart.” (Ahmed és an-Naszáí)