2018. május 8-án az Európai Vallási Vezetők Tanácsa (European Council of Religious Leaders – ECRL) Budapesten tartotta ülését „Vallások együttműködése a közösségi összetartás és az emberi biztonság elősegítése érdekében” címmel, s amelyre a Magyarországi Muszlimok Egyháza is meghívást kapott.

Ahogy már korábban is hírt adtunk róla, ez év február 24.-én került megrendezésre a Kendő Világnapja című program a Budapest Mecsetben. A vártnál nagyobb volt az érdeklődés az előző évekhez képest.

2 előadást hallgathattak meg az érdeklődők, Dr. Anwar Zsuzsa és Tarján Júlia prezentálásában.

 2018. február 24.-én kerül megrendezésre a "Kendő Világnapja" immár 3. alkalommal a Budapest Mecsetben, mely esemény a nemzetközi World Hijab Dayhez kapcsolódik.

Érdekes előadással és workshoppal készülnek a szervezők, kötetlen beszélgetésre, ismerkedésre, stílus tanácsadásra is számíthatnak az érdeklődők.

 A World Hijab Day-t a new yorki Nazma Khan alapította 2013-ban. A kendőről kialakult sztereotípiákat akarta megváltoztatni. 

A kendőt egyesek a mai napig az elnyomás és a szegregáció eszközének tartják, és sokan gondolják, hogy kendőt csakis mások akaratából, kényszerből hordanak.

A világszerte februárban megtartott esemény célja, hogy az érdeklődők maguktól a kendőt viselő nőktől kaphassanak információt, hogy miért is öltözködnek így. Az ismeretség, a személyes találkozás és beszélgetés megszünteti a társadalomban lévő falakat, és kölcsönös megértést teremt.

A világon mindenkinek megadja a társadalom a lehetőséget, hogy önmagát meghatározza: ha valaki megítél egy másik embert az öltözködése, a hajviselete vagy esetleg a testékszerei miatt, sokan jogosan az illető védelmére kelnek. A kendő azonban még mindig nem egy az „érdekes másságok” között, hanem az ember a sztereotípiák szövevényes aknamezőjén találja magát, ha ezt igyekszik megérteni.

Abba is érdekes belegondolni, hogy annak ellenére, hogy, mint említettük, a kendőt magát tartják sokan az elnyomás jelképének, amelyet a nők kényszerből hordanak, a világon ma összesen két helyen: Iránban és Szaúd-Arábia egyes részein kötelezi a nőket a törvény a kendő hordására. 
Sokkal több olyan hely van azonban, ahol törvény tiltja a kendőviselést az iskolákban, hivatalokban, és ezek az úgynevezett szabad világban találhatók – mint például Franciaország, a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség hazájában. Itt a nőket választásra kényszerítik identitásuk és az oktatás között.

A Kendő Világnapja amellett áll ki, hogy mindenki szabadon viselhessen, amit szeretne, és szabadon határozhassa meg, hogy számára amit visel, mit jelent.

Ahogyan Tariq Ramadan filozófiaprofesszor mondta: 
"Ellene vagyunk annak, ha valaki rákényszeríti a nőkre a kendőviselést, de ellene vagyunk annak is, ha rájuk kényszerítik, hogy levegyék."
És végül, senki nem fogalmazhatta volna meg frappánsabban, mint Yvonne Ridley brit újságírónő: 
„Legfőbb ideje, hogy férfiak kiszálljanak végre a nők ruhásszekrényéből!”

 2017. december 6.-án a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakgimnázium adott otthont egy Élő Könyvtár rendezvénynek, melyen Shubail Sarah képviselte az iszlám könyvet. 

 Az ő élményeit, beszámolóját olvashatjátok a következőkben:

 "2017. december 6.-án életemben először lehettem egy élő könyvtár rendezvény részese. A muszlim könyv szerepét töltöttem be. De szerintem először beszéljünk arról, hogy mi is az élő könyvtár. Ezt   igazából úgy kell elképzelni, mint egy könyvtárat, ahol van nagyjából 15 könyv, amiket ki lehet kölcsönözni, csak ebben az élő könyvtárban a könyvek emberek, akiktől bármit   kérdezhetsz, beszélgethetsz  velük. Ezek a könyvek mind olyan emberek, akikről sok tévhit kering, vagy egyáltalán nem is beszélnek róla. Szóval én egy ilyen könyv voltam. A teremben volt még   transzvesztita, leszbikus,  mozgáskorlátozott, szenvedélybeteg, japán, gót, látássérült és néhány krisnás. Az olvasók gimisek voltak, így könnyebb volt megtalálni velük a közös hangot.

Négy óra alatt összesen 26 olvasóm volt, ami nem olyan rossz szám szerintem. Minden olvasó vagy olvasócsoport 20 percet kapott arra, hogy kérdezzen. Az első egy tanárnő volt. Érdekes kérdéseket tett fel. Az egyik kérdése az volt, honnan tudom, hogy az iszlám az igazi, és nem a kereszténység, soha nem kételkedtem? Erre azt válaszoltam, hogy vannak napok, amikor úgy kelek fel, hogy nagyon erős a hitem, míg más napokon elbizonytalanodom, de ilyenkor mindig utánanézek a dolgoknak és rájövök arra, hogy mi miért van, és ésszerű választ kapok. Nem tetszett neki a válaszom. Igyekeztem minél nyíltabb lenni, a kedvében járni. Pár órával később újra jött. Akkor azzal kezdte, hogy ő hithű keresztény. Mondtam neki, hogy egy vallásos emberrel  sokkal könnyebben lehet beszélgetni a vallásokról. Erre azt válaszolta, hogy ő nem vallásos, ő hithű, mert a két szó nem ugyanazt jelenti és ő nem fogadja el más emberek vallásait. Feltett még pár kérdést és elment. Visszagondolva provokálni próbált, de sajnos vagy nem sajnos, elég naiv vagyok, amikor benne vagyok a helyzetben sosem veszem észre, ha valaki veszekedni akar, csak utána, mikor visszaemlékezek a beszélgetésre. Ő egy ilyen ember volt, nem először találkoztam hasonló gondolkodású emberrel, csak azt nem értem, ha egyáltalán nem nyílt arra, hogy megismerjen, miért jön oda hozzám?

Mindegy is, mert a következő olvasócsoport 5 lányból állt, akik miatt gyorsan elfelejtettem az első olvasómat. Hihetetlen, hogy mennyit számít az, milyen a társaság. Sokat beszélgettünk, volt szó a kendőről (az egyik lány meg is kérdezte, hogy azt nem hijab-nak hívják-e, nagyon képben voltak), a házasságról, a terrorizmusról, a menekültügyről, a média által keltett gyűlöletkeltésről. Sajnos kevésnek bizonyult a 20 perc, mert tényleg nagyon jó volt a hangulat, mégis érintettünk komolyabb és könnyedebb témákat is. Az egyik lány a végén odajött hozzám, hogy neki még nagyon sok kérdése lenne, el tud-e érni valahol, így elérhetőséget cseréltünk. Szóval ez eléggé megalapozta a napomat.

Jöttek még kisebb-nagyobb csapatok, igyekeztem mindenkivel megtalálni a közös hangot. A gyakran ismételt kérdések a nők helyzete az iszlámban, a kendő viselése, a terrorizmus és a jihad volt. Sokan meglepődtek, amikor ezeket rendbe raktam, elmondtam mi igaz és mi nem azokból, amiket eddig hallottak, és szerintem tudtam egy kicsit változtatni az iszlámról alkotott véleményükről azáltal, hogy ezekről nyíltan és teljesen őszintén, a saját véleményemet is kifejtve beszéltem.

Talán számomra a legnagyobb elismerés az volt, mikor egy másik élő könyv csatlakozva egy csoporthoz odajött hozzám, illetve mikor az esemény hivatalos fotósa is leült mellém. Akkor jöttem rá, hogy a 20-30-as korosztály az, akiknek már van egyéni gondolataik a dolgokról, mégis teljesen nyíltak meghallgatni, esetleg átgondolni és változtatni a véleményükön.

A nap tanulsága az volt, hogy mindig vannak és lesznek is olyan emberek, akik igyekeznek belémkötni, mégis talán a többséget érdekli ez a téma. Megtudtam, hogy mik azok a kérdések, amik foglalkoztatják őket. Mivel én ebben nőttem fel és ebben is élek, nekem például az nem fura, hogy nem iszom alkoholt. Soha sem éreztem az ízét, így nem is hiányzik. Ha tudnátok ezen mennyien meglepődtek! Tehát szerintem sikeres napot zárhatok magam mögött. Élmény volt élő könyvnek lenni és más nézőpontokat megismerni. Remélem lesz még lehetőségem ilyen programon részt venni."

3. alkalommal kerül megrendezésre az a Vallásközi Expó, melyet a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete szervez a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Muszlimok Egyháza és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség együttműködésében.

A  program 2018. január 28.-án lesz a Scheiber Sándor Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium-ban (Budapest, Laky Adolf u. 38-40, 1145.) 10:00-18:00-ig. Délelőtt előadások, délután műhelyek várják az érdeklődőket.

A teljes program:

ELŐADÁSOK

10.00 – 10.30: Dr. Abdul-Fattah Munif (MME): A szabadság fogalma az iszlám tanításában
10.30 – 11.00: Varga Gyöngyi (EHE): Keresztény női spiritualitás - a szabadság teológiája?

11:00-11:30: Kávészünet

11.30 – 12.00: Gábor György (OR-ZSE): A történelem, a szabadság és a kettő viszonya a zsidó-keresztény hagyományban
12.00 – 12.30: Máté-Tóth András (SZTE): Vagy vallás, vagy szabadság - tertium non datur

12:30 – 14:00: Ebédszünet

MŰHELYEK I. (max. 25-30 fő)

14.00 – 15.00:
1. Kelemen Katalin (Szim Salom): Mi nevetteti meg az Örökkévalót? Egy talmudi történet a szabadságról 
2. Káldos János (PPKE): Szabadság és alávetés 
3. Dénes Gabriella (ESWTR): A szó szabadsága 
4. Új műhely!!! Varga Péter Pius: Jézus és a szírofőníciai asszony. Bibliodramatikus találkozás a mindenkori idegennel.

15:00 – 15:30: szünet

MŰHELYEK II. (max. 25-30 fő)

15:30 – 16:30:
4. Pogány Anikó: "Olyanok lesztek, mint az Isten" - pszichológia a szabadságért az erőszakmentes kommunikáció, a pszichodráma, és a humanisztikus pszichológia gyakorlatán keresztül 
5. Szabó Ildikó (MET): "Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend" - Szabadságok ütközése (férfi-nő, főnök-beosztott, állampolgár - befogadott) 
6. Salaam-Shalom Budapest interkulturális csoport: "Légy szabad, légy önmagad -- másokkal együtt" ( Akkad Tímea, Surányi Ráchel, Rozgonyi Dóra)

16.45 – 18.00 A Vallásközi Projekt Ünnepi lezárása, közös áldás, ajándékozás

A Heti TV "Biblia, Politika, Misztika" című műsorának volt vendége Sulok Zoltán közgazdász, iszlám teológus, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke.