A Kegyes Korán értelmezésének magyar fordítása: 67-114 lektorált nyersfordítása. A fordítást az Iszlám Egyház Fordító iroda készítette. Az eredeti szöveg értelmezésénél a Kegyes Korán mellett a hiteles prófétai hagyományokat (hadísz), valamint a legismertebb, és leginkább elfogaddott koránmagyarázatokat (tefszír) vették figyelembe.
Mekkát a Korán négy néven említi. Eredeti neve mellett olvashatjuk a „biztonságos város” (al-beled al-amín, 95:3), a „városok anyja” (umm al-kurá, 42:7), és a Bekka (4:96) nevet is. A koránmagyarázatok szerint ez volt Mekka első neve. Bekka mellett előfordul az áldott (mubárak) kifejezés is, ebben az értelemben áldott város. Mekka már ősidők óta nagy jelentőséggel bír mind vallási, mind kereskedelmi szempontból. Itt született a Próféta (béke legyen vele) és itt kezdődött a Korán kinyilatkoztatása is.
Életem során többször találkoztam már azzal a jelenséggel, hogy olyan ember, akinek lelki problémái vannak előbb-utóbb testi tünetekre, betegségekre is szert tett ezáltal, vagy ugyan ezzel a kölcsönösséggel a testi betegségekbe esetleg lelke fásult bele. Az evilági életben a test és a lélek elválaszthatatlanok egymástól, hatnak egymásra, az egyik nincs meg a másik nélkül. Azoknak az embereknek, akik gondját viselik testüknek, a lelkük is gyarapodik.
Vajon hogy értem azt, hogy gondját viselik a testnek?
Egyetlen ember élettörténetével sem foglalkoztak olyan aprólékos pontossággal, mint Mohammed (béke legyen vele) életútjával. Halála óta rengeteg könyvíró és tudós tanulmányozta és tanulmányozza mind a mai napig, hogy melyek az igaz hagyományok, és azok között milyen kapcsolatok vannak. Különböző módszerekkel kiszűrik, hogy melyek azok a történeket, amelyek nem hitelesen beszélik el Mohammed (béke legyen vele) életének mozzanatait.
Mohammednek (béke legyen vele) szokása volt Ramadan hónap napjaiban elvonulni, és magányosan elmélkedni, Isten felé fordulni. Ilyenkor mindig a Hirá hegy barlangját kereste fel, egy Mekkától nem messze fekvő, apró kis sziklaüreget. Negyvenedik életévében történt, hogy amikor ismét elvonult, megjelent neki Gábriel (béke legyen vele) férfi alakjában. Az angyal, felszólította őt, hogy: „Olvass!”. „Nem tudok!” – felelte a Próféta (béke legyen vele). Az angyal erre erősen magához ölelte majd elengedte, és megint így szólt: „Olvass!”, mire a Próféta ismét így válaszolt: „Nem tudok!”. Az angyal pedig újból erősen magához ölelte, ismét felszólította, majd miután a Próféta (béke legyen vele) újra azt mondta: „Nem tudok!”. Gábriel (béke legyen vele) ismét magához szorította, elengedte, és így folytatta:
És jelei közé tartozik az, hogy porból teremtett benneteket. Aztán íme, emberek lettetek, akik szétszóródtatok a Földön. És jelei közé tartozik az, hogy saját magatokból feleséget teremtett nektek, hogy velük lakozzatok. És szeretetet és irgalmat rendelt el köztetek. Bizony, jelek vannak ebben azok számára, akik elgondolkodnak. (A bizánciak 30:20-21)
Isten azért teremtette az embert, hogy Őt szolgálja, és e szolgálat által erkölcsös, helyes életet éljen. Hogy e szolgálat hogyan valósulhat meg leghelyesebben, hogy élhetünk Isten akarata szerint, arra Isten küldöttei tanítottak minket, Isten kinyilatkoztatásai által. Számos küldött jött el az emberekhez, akiket maga Isten választott ki. Igaz prófétákat küldött minden közösséghez, hogy átadhassák nekik üzenetét.
A Korán Allah szava, amelyet Mohammednek (béke legyen vele) küldött le Gábriel (béke legyen vele) közvetítésével. Ez Allah egyik csodája, amelynek olvasása közelebb visz Hozzá, és amely által Őt imádjuk.
A Koránt több oknál fogva is csodának tartjuk. Egyszer vágyat kelt, máskor megfélemlít, olykor történetet mond, időnként törvényeket és példákat hoz. Mindezt szabatosan és veretesen teszi, hogy meggyőzze az embereket, miközben választ ad a különféle személyiségeknek, illetve felfogásoknak.
Az igaz és állhatatos muszlimok hisznek a hit következő alaptételeiben:
1. Hiszünk az Egyetlen Istenben „Allahban”, a Mindenek Felettiben és Örökkévalóban, a Hatalmasban, az Irgalmasban és Könyörületesben, a Teremtőben és Ellátóban.
2. Hiszünk Isten angyalaiban, akik tisztán szellemi lények, természetük nem kíván ételt, italt vagy alvást. Az angyalok Isten imádatával, szolgálatával töltik napjaikat és éjszakáikat.