Az arab nyelvben az „iláh” szó jelentése: valaki, akit imádnak vagy valaki, akinek szolgálnak, tehát olyasvalaki, akit nagysága, fennköltsége, magasztossága és hatalma alapján érdemesnek találnak arra, hogy imádattal forduljanak hozzá, s aki előtt odaadással és tisztelettel borulnak le. Olyan határtalan erő és képességek birtokosa, melynek felfogására az ember nem képes és amelyek másokat csodálatra késztetnek.
Szeretnénk áttekinteni azokat a hatásokat, amelyeket a „lá iláha illá-llah” az ember életére gyakorol, s látni, miért lesz a hívő ember mindig eredményes az életben és megérteni azt, hogy aki tagadja a hitet, miért fut zátonyra, mégpedig itt a földön éppúgy, mint a túlvilágon.
Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt tanította továbbá, hogy higgyünk Isten angyalaiban. Ez a második iszlám hittétel, s nagyon fontos, mert megtisztítja a tauhid felfogását, világossá, egyszerűvé teszi, s megszabadítja a sirk elképzelhető legenyhébb formájától is.
A harmadik hittétel, amelyben Mohamed Próféta (béke legyen vele) tanítása szerint hinnünk kell, a hit Isten könyveiben, a kinyilatkoztatásokban, amelyeket prófétái által időről időre elküldött az embereknek.
Az előző fejezetben arról beszéltünk, hogy Isten minden népből kiválasztotta küldötteit, akik valamennyien lényegében ugyanazt a vallást – az iszlámot – hozták el, amelyet Mohamed Próféta (béke legyen vele) is hirdetett.
Az iszlám ötödik hittétele az Ítélet Napjába vetett hit.
Az Ítélet Napjába és a halál utáni életben való hit mindig is elengedhetetlen része volt minden próféta tanításának.
Eddig az Utolsó Ítélet Napjába vetett hit szükségességét és jelentőségét vizsgáltuk. Most nézzük, mennyire foghatók fel értelmünkkel ennek a hitnek az alapelvei.
Az előző fejezetben arról volt szó, hogy Mohamed Próféta (béke legyen vele) az alábbi hittételeket bízta ránk:
Az ibáda az arab abd szóból ered, amely szolgát, szolgálót jelent. Alávetést, önátadást, engedelmességet fejez ki és benne rejlik, hogy Isten a mi Urunk, s mi az Ő szolgái vagyunk, és hogy minden, amit szolgáiként a Neki való engedelmesség jegyében az Ő tetszésére teszünk, az ibáda.
Az ima – arabul szalát – a legelső és a legfontosabb a kötelességek közül. De mit is értünk az iszlámban imádság alatt?
Amire a napi öt ima emlékeztet minket, ugyanarra tanít évente egyszer – ám egy teljes hónapon keresztül – a Ramadán havi böjt, a holdnaptár kilencedik hónapjában.
A szolidaritási pénzadó, a zakát megfizetése szintén alapvető kötelesség az iszlámban. Minden muszlim, akinek anyagi körülményei egy adott minimum fölött vannak, készpénze18 2,5 százalékát évente egy támogatásra szoruló társa, egy új muszlim, egy utazó vagy egy eladósodott ember számára kell adnia.19
A Mekkába való haddzs vagy zarándoklat a következő az iszlám alapvető kötelességei között. Ez az út csak azoknak kötelező feltétlenül, akiknek megvan rá az anyagi fedezetük. Ilyen esetben a zarándoklatot legalább egyszer az életben el kell végezni.