A hitetlenség (al-kufr) lényege
Ezzel szemben létezik egy másik ember, aki noha születetten muszlim, s akaratlanul egész életében az is marad, értelmének, eszének képességeit és érzéseit nem az Úr, a Teremtő, felismerésére fordítja. Választási szabadságát rosszul használja fel, amikor úgy dönt, hogy megtagadja Őt, mást társít az Ő szolgálatában, vagy elfordul törvénykezésétől. Az ilyen ember hitetlen, káfir.
Miután sorra vettük a kufr okozta következményeket és hátrányokat, vessünk egy pillantást az iszlám elfogadásának és követésének áldásaira!
Az őszinte önátadás és engedelmesség alapfeltétele a tudás és a meggyőződés
Ahogy már mondtuk, az iszlám nem más, mint szabad akaratból Istennek való engedelmesség, törvényeinek és parancsainak önkéntes követése. Magától értetődik, hogy az ember csak akkor képes önként engedelmeskedni Istennek, követni a törvényét s járni az útját, ha számos dolgot tud, és ezekben a tudása eléri a bizonyosság szintjét. Melyek azok a legfontosabb dolgok, amelyeket az embernek tudnia kell? Ezt szándékozunk feltárni a ebben a fejezetben.
A hit jelentése
Amit az előzőekben tudás, ismeret és bizonyosságként leírtunk az a „hit”, a hit szó szószerinti jelentése. Azt az embert, aki tud Isten egyedülvalóságáról, igazi tulajdonságairól, törvényéről, ismeri jutalmazását és büntetését a szolgáival szemben a tetteik szerint a Feltámadás Napján, és ezekben lelke mélyéig meg van győződve, hívőnek nevezik. A hit vezeti el az embert ahhoz, hogy muszlim legyen, azaz olyan ember, aki engedelmeskedik Istennek és követi törvényét.
Minden ember kötelessége, hogy megismerje Isten igaz prófétáit, és ha megbizonyosodott róla, hogy valóban igaz prófétáról van szó, akkor bizalommal legyen tanításai iránt, hallgasson rá, engedelmeskedjen parancsának és kövesse példáját élete minden területén.
Most pedig vessünk egy rövid pillantást a prófétaság történetére! Látni fogjuk, hogyan kezdődött a próféták hosszú sora, hogyan folytatódott, és végül hogyan érte el befejezését Mohamed (béke legyen vele), Isten utolsó küldöttének prófétaságával.
Ha egy pillantást vetünk a világatlaszra, látni fogjuk, hogy egyetlen más ország sem lehetett volna alkalmasabb a szükséges világvallás kiindulópontjának és elterjesztőjének, mint Arábia. Az Arab-félsziget pontosan Ázsia és Afrika között terül el, és Európa sincs messze tőle. Abban az időben, amikor Mohamed (béke legyen vele) feltűnt, a civilizált és fejlett európai népek a kontinens déli részét lakták, így többé-kevésbé olyan távolságra voltak Arábiától, mint India népei. Ez a tény Arábiának központi helyzetet adott.
A megmentő megszületik
Ebben a zavaros időben és ebben a civilizálatlan országban született egy gyermek. Korai gyermekkorában meghaltak szülei, és néhány évvel később tragikusan elvesztette nagyapját is, aki szülei halála után nevelte. Ezért még abban a legalapvetőbb tanításban és oktatásban sem részesült, amelyet akkoriban egy arab kisgyerek kaphatott.
Miért ez a sok gyűlölség?
Azt kérdezhetnénk: miért volt az, hogy népe ennyire ellene esküdött? Pénz, javak vagy más világi gazdagság forgott kockán? Az egész valamilyen törzsi háborúskodásra vezethető vissza? Követelt ő tőlük valaha is valamit?
Miért változik meg egy ember negyvenévesen?
Negyven évig élt Mohamed (béke legyen vele) arabként arabok között. Ez alatt az idő alatt sem államférfiként, sem prédikátorként vagy szónokként nem tűnt ki.
Mohamed (béke legyen vele) hozzájárulása az emberi eszmekincshez
E kiváló ember teljesítményeinek felsorolása azonban ezzel még nem ért véget. Valódi érdemeinek megismeréséhez szükséges a világtörténelmi háttér áttekintése.
A legnagyobb forradalmár
Mohamed Próféta (béke legyen vele) utánozhatatlan személyisége olyan toronymagasan túlszárnyalja a világtörténelem valamennyi olyan emberét, akik nemzetük hírességeiként váltak ismertté, hogy azok törpévé zsugorodnak a vele való összehasonlításban.
A végső bizonyíték
El kell gondolkodnunk ezekről, és fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogyan lehetséges, hogy 1400 éve, a sötét középkorban, a föld szellemileg olyan elmaradott táján, mint Arábia, egy tanulatlan arab kereskedő és pásztor ilyen megvilágosodás, tudás, hatalom, képességek és ilyen magas szintű erkölcsi értékek birtokába juthatott?
Mindez elvezet bennünket a prófétaság lezártságának kérdéséhez, és most Mohamed (béke legyen vele) prófétaságának ezt a szempontját igyekszünk megvizsgálni.