Alkategóriák
A Magasztos Allah mondta:
„És ha te közöttük vagy, s te vezeted nekik az imát(35), akkor az egyik részük álljon veled [imádkozni, és a másik részük álljon az ellenséggel szemben], s a fegyvereik legyenek a kezük ügyében! És ha már leborultak [és ezzel befejezték az imát], akkor ők legyenek mögöttetek, s egy másik részük jöjjön [előre], akik még nem imádkoztak. Imádkozzanak ők is veled! [Közben] legyenek résen és fegyvereik legyenek a kezük ügyében! A hitetlenek szeretnék, ha nem figyelnétek fegyvereitekre és málhátokra, s akkor egyszerre rátok törnének. Nem róható föl [mindazonáltal] vétketekül, hogy leteszitek a fegyvereiteket abban az esetben, ha esőtől szenvedtek vagy betegek vagytok. Ám [akkor is] legyetek résen! Allah a hitetleneknek megalázó büntetést készített elő [a túlvilágon].” (Korán 4:102)
„Ha úton vagytok a földön, nem róható föl vétketekül, ha lerövidítitek az imát, amennyiben féltek, hogy a hitetlenek rosszat forralnak ellenetek.” (Korán 4:101)
Jáli ibn Omiah azt mondta: „Kérdeztem Omar ibn al-Khattabtól, miért rövidítik az emberek az imát, mikor Allah azt mondta „amennyiben féltek, hogy a hitetlenek rosszat forralnak ellenetek” és már nincs ilyen félelem? Akkor Omar azt mondta: – Én is csodálkoztam azon, amin te csodálkoztál, és kérdeztem azt a Prófétától, mire ő azt mondta: – Ez Isten adománya (hogy lerövidítjük az imát), fogadjátok hát el Isten adományát.”
Megengedett az imádozónak összevonni a dohor imát az aszr imával, illetve a magrib imát az isá imával. Ez azt jelenti, hogy elvégezzük a dohor imát, majd rövid szünet után felállunk és egyből imádkozzuk az aszr imát. A magrib és isá imák összevonásánál hasonlóképpen járunk el. Az összevonásnak két fajtája van:
1. a korábban végzendő ima idejében végezzük el egymás után mindkét imát,
2. a később végzendő ima idejében végezzük el egymás után mindkettőt.
„A Nap nem kelt és nem nyugodott le még jobb napon, mint a péntek” – mondta Mohamed Próféta (béke legyen vele), Muszlim is azt jegyezte le, hogy a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: – A legjobb nap, mely felvirradt, a pénteki nap: azon a napon teremtetett Ádám, azon a napon lépett be a Paradicsomba, azon a napon űzetett ki onnan, s a Végső Óra is a pénteki napon fog bekövetkezni.” Allah kötelességünkké tette a pénteki imát, melyet minden héten közösségben kell elvégezni.
„Ti hívők! Ha elhangzik a hívás a pénteki imára, akkor siessetek Allah megemlékezésére és hagyjátok a kalmárkodást! Ez jobb nektek – ha tudásotok van.” (Korán 62:9)
Az ünnepi (íd) ima kötelező, de ez olyan kötelesség, hogy ha néhány muszlim elvégezte, akkor a többi muszlim fel van mentve e kötelesség alól. As-Sáfii és Málik szerint az íd ima nyomatékos Szunna. Lényege ugyanaz, mint a napi imáknak, a hatása pedig megegyezik a közösségi imáéval. Ez egy évenkénti összejövetel. Két ilyen ünnep (íd) van. Az első a böjt végi ünnep, a Ramadan-havi böjt végeztével. A második az áldozat ünnepe, ez a Hadzs (zarándoklat Mekkába) befejezését követi.
Az Irgalmas és Könyörületes Isten nevében. Hála legyen Allahnak, a Világok Urának, és kérjük Őt, hogy küldje áldását és békéjét prófétájára, Mohamedre.
A Ramadán hónap az Iszlámban rendkívüli jelentőségű. Allah ebben a hónapban küldte le kegyelme gyanánt az embereknek a Koránt, és ezzel megszabadított bennünket a kétségektől és a tévelygéstől. A Korán nyilvánvaló bizonyítékokat és tökéletes útmutatást tartalmaz az egész emberiség számára.
Asz-Szawm (a böjt) nyelvileg nézve: tartózkodás valamitől; vallásjogi értelemben pedig: istenszolgálat szándékával hajnalhasadástól napnyugtáig tartózkodni minden olyan dologtól, ami megtörné a böjtöt.
Az éjszakai virrasztás (Kijámul-leil)
Allah a Koránban sok helyen dicsérte azokat, akik betartják az éjszakai virrasztást, pl.:
“Az istenfélők kertekben és forrásoknál lesznek, és átveszik azt, amit az Uruk adott nekik. Korábban ők jóravalóak voltak: éjszaka csak keveset aludtak, hajnalhasadáskor (Uruk) bocsánatáért könyörögtek...” (Korán 51: 15-18).
A böjtmegtörés adománya kötelező minden muszlim számára. Ibn Omar – Allah legyen vele elégedett - azt mondta: „Allah Küldötte (béke legyen vele) kötelezővé tette a böjtmegtörés adományát. Egy egész száa-t(51) az aszalt datolyából, vagy egy egész száa-t az árpából, a szabad és a szolga, a férfi és a nő, a kicsi és a felnőtt muszlim után, és utasítást adott, hogy adják ezt ki, mielőtt az emberek elindulnak az (ünnepi) imára” (al-Bukhári, Muszlim).
A böjtölésről szóló Korán-idézet magyarázata
Allah, a Magasztos azt mondja a Koránban: „Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek(54). Talán istenfélők lesztek(55).
[Böjtöljetek] bizonyos számú napot(56)! Ha valaki közületek beteg, vagy úton van, akkor [azonos] számú másik napig [kell böjtölnie]! Akik pedig (csak nehézség árán) képesek [böjtölni, de nem böjtölnek], azok megváltással tartoznak, [s ez] egy szegénynek a tápláléka(57). Aki pedig önkéntesen többet ad, az jobb neki és jobb nektek az, hogy böjtöltök, ha tudtok.
A célok egyesítése, nem a vélemények uniformizálása (I.rész)
A Koránban és a Szunnában sok egyértelmű parancs szól arról, hogy a muszlimok egységesek legyenek, és számukra tiltott a széthúzás. Olyannyira, hogy ez már minden muszlim számára nyilvánvalóvá vált.
A célok egyesítése, nem a vélemények uniformizálása (2.rész)
A muszlim törvény egyértelműen meghatározott alapelvei
Amikor arról beszélünk, hogy egy alapelv egyértelműen meghatározott, akkor ez három jelentést foglal magába:
1. Azt, hogy ez az alapelv szilárd alapokon nyugszik és megőrzött. Nem lehet megváltoztatni, sem eltörölni, sem pedig mással helyettesíteni.
2. Azt, hogy ez az alapelv közérthetően van megfogalmazva és elmagyarázva, és így nem hagy helyet kétértelműségeknek vagy rejtett jelentésnek.
3. Azt, hogy ez az alapelv egy olyan alapvető szabály, amelyre más, másodlagos kérdések tárgyalásakor hivatkoznak, és amelynek fényében azok elbírálásra kerülnek.
A célok egyesítése nem a vélemények uniformizálása 3. rész
Az egységes célok megalapozása
A muszlim egységet, ahogyan e sorozat előző számaiban kihangsúlyoztuk, az alapvető tanokra építve kell létrehozni, mert ez a legjobb módja annak, hogy biztosítsuk az egység tartósságát, hiszen e tanok világosak és egyértelműek, továbbá a vallás összes többi tétele ezeken alapszik, ezekre utal vissza.
Az Iszlám, a tiszta hit vallása, egyik célja az ész és a gondolatok megtisztítása, ezért a mágia, a különféle varázs-praktikák alkalmazását, a jóslást és a babonát mind a hitetlenség megnyilvánulási formáinak tartja, és ettől óvja követőit.
A jóslás
„Aki látnokhoz fordul és igaznak tartja azt, amit az mond, az hitetlen azzal szemben, ami Mohamed prófétának (béke legyen Vele) leküldetett.” – mondta a Próféta (béke legyen Vele). (Muszlim) Ez nyilvánvaló hitetlenség, hiszen nem másról van itt szó, mint társításról. A jós ugyanis azt állítja magáról, hogy ő ismeri a jövőt, tudja a rejtett dolgokat – pedig azokat csakis Allah ismeri.